A napokban láttam egy sajtófotót a legújabb Opel Astra hátsó részéről, elnézve a képet valahogy felsejlett bennem, hogy ezt én már annyiszor és annyiféle minimális variálásban láttam az elmúlt évek kompakt autóin, hogy felsorolni sem tudnám. Alapvetően a K Astra megjelenése tetszik, nagyon egyben van a formája, valahogy így kell kinéznie egy modern Opelnek. De sajnos a sok hasonszőrű autó között ez is el fog sikkadni a hétköznapokban.
Opel Astra K
A tegnapi estém azzal töltöttem, hogy átnéztem az alsó-középkategóriában jelenleg futó típusokat, meglepve tapasztaltam, hogy mennyire hasonlóak ezek az autók. Külön-külön nézve őket azt mondanám, hogy általában összeszedett a formaterv, azonban ha nem lenne rajtuk embléma, akkor bizony nem feltétlenül tudnám megmondani, hogy ez most egy Opel, egy VW, vagy éppen egy Peugeot modell.
Túlságosan uniformizálódik az autógyártás, és ez leginkább a C és az eggyel nagyobb D szegmensben érhető tetten, amelyek amúgy is meghatározzák az utcaképet. Ennyire ötlettelenek lennének a formatervezők, vagy ennyire nincs igénye a vásárlóknak az egyedi formákra, a színekről nem is beszélve. Mert ugyan jól mutat a tűzpiros szín egy-egy jó szögben ellőtt fotón, de az autók zöme megkapja az unalomba fulladó fekete, szürke, ezüst, esetleg sötétkék vagy céges fehér árnyalatokat. Nézzétek csak meg az alábbi fotókat, nehéz eldönteni, hogy vajon ki merített “ihletet” a másiktól.
Audi A3
Alfa Romeo Giulietta
BMW series 1
Hyundai I30
KIA Cee’d
Lexus CT
Mazda 3
Nissan Pulsar
Peugeot 308
Renault Megane IV
SEAT Leon
Toyota Auris
VW Golf VII
Bezzeg régen, – tudom közhely -, de 20-30 évvel ezelőtt, vagy akár még a 2000-es évek fordulóján is tudtak, akartak egyedi megjelenésű autókat készíteni. Ha valaki ránéz egy ilyen régebbi kompaktra, akkor bizony nem tudja összekeverni mással. Akkoriban talán az autó is jobbára volt az egyéni önkifejezés egyik eszköze, mint manapság. Sokkal inkább lehetett dönteni egyik vagy másik modell mellett a formája miatt, mint napjaink egyenszabású H&M vagy C&A kirakati öltönyei között válogatva.
Alfa Romeo Alfasud Sprint
BMW touring 2000 tii
Citroën GS
Datsun Cherry
Ford Focus RS Mk1
Opel Kadett D
Mazda 323 FA4
Peugeot 304 coupé
Renaul 11 Turbo
Toyota Corolla AE86
VW Golf I
Kíváncsiak vagyunk, hogy ti hogy látjátok ezt, úgyhogy szavazzatok!
Frissítés by Vancello:
Úgy gondoltam, hogy azoknak, akik szerint a mai autók többsége nem szürke egyen-massza, ide teszek egy képrejtvényt. Válaszd ki a két messziről látszóvá homályosított autó közül, melyik a Ford, és melyik a Suzuki!
A megoldást itt kijelölve láthatod hamarosan:
Eléggé megszólítva érzem magam, azért nyúlik ilyen hosszúra hozzászólásom.Időről időre felbukkan egy-egy modell, ami kapcsán még azt érzem, hogy van remény…van remény arra, hogy egy gyártásba kerülő típus is tartalmazhat jó ötleteket, formai játékot, fantáziát, egy csipetnyi merészséget.Itt a hangsúly azon van, hogy gyártásba kerülő.Gondolom sokan egyetértenek azzal, hogy elég végignézni a gyártók standjait a nagyobb autószalonokon, és elég nagy eséllyel találkozhatunk olyan koncepció modellekkel, amik láttán szinte üvöltenénk azt hogy: – ”ó b****, hol volt eddig az aki ezt megálmodta!” Holott jó eséllyel minden autógyár formatervező részlegén egyfolytában dolgoznak olyan tehetséges emberek, akik képesek ilyet alkotni.Ezt a “navégre” formát.
Azonban ezek a legritkább esetben vergődnek át sértetlenül egy gyártó költségcsökkentési-racionalizálási-gyalogosvédelmi-emissziós szempontokat betartató/végrehajtó osztályain.És mire kijut ebből az -óhatatlanul uniformizáló- darálóból, az lesz az eredmény amit a fentebbi képeken látunk.És ekkor a kezdetben még lánglelkű designer, örömében ugrálhat, ha legalább egy egyedi stílusjegy is maradt az autón.
Tervezett évenkénti gyártási/eladási darabszám.Még egy olyan laikusnak is, mint én, vastag betűvel szedett rész egy gyári dokumentációban.Nem lehet minden autó i8. Amikor először megláttam álcázatlanul, a müncheni forgalomban, úgy hatott rám, mint egy atomvillanás, és ez harmatgyenge hasonlat.Azonban bele kell gondolni, mennyi fejlesztői munka, súlyos eurómilliárdok vezettek oda, hogy ezt az utcán láthassuk.Mennyi más BMW-t kellett eladni az évtizedek alatt, hogy ezt megtehessék?Hogy ugyan nem hétköznapi áron, és nem hétköznapi embereknek, de valós esélyként lebegjen a szemünk előtt, hogy megvehetnénk, ha akarnánk.Ennek az autónak ilyennek kellett lennie.És pontosan abban az időben kellett elkészülnie, és egy guruló „marketing üteggé” válnia amikor ennyire egyetemes hívószó a környezetvédelem.Zseniálisan csinálják.
Szükség van olyan nagy darabszámban eladható modellekre, amelyek tervezésénél érvényesült a következő biztonsági elv (is).Az elv, hogy olyan modellekre van szükség, ami nem vált ki túl erős érzelmeket a potenciális vásárlókból.Mert a merészebb ötletek eredményeként lesznek olyan emberek akik egyszerűen megőrülnek a formáért, és működésbe lép az ész érveket felülbíráló elsöprő birtoklási vágy.Azonban egy autógyártónak gondolnia kell a mérleg másik nyelvére is.Arra a csoportra akikből, ugyanilyen intenzitású ellenérzéseket vált ki az autó látványa. Ugyanúgy igazuk van nekik is.Penge-vékony a határmezsgye.És egy új szigorúan titkos típus formájáról nem lehet piackutatást csinálni.Vagy ha rendkívül diszkréten mégis megteszik, ki tudja garantálni, hogy hitelesek az adatok, és az egész társadalomra kivetíthető, igaz mintát kaptak eredményül.
Így maradunk a biztonságos közhelyszerű formanyelveknél.Ritkán de beesik egy-egy Mazda 6, vagy pl. az új Renault külső.Csak bizakodhatunk abban, hogy lesznek még jövőben is olyan tökös döntéshozók akik jóváhagyják egy Citroën C6 terveit.Kíváncsian várom az új Insigniát, mert azt rebesgetik, hogy a – gyalogosvédelmi előírások miatt – hosszú évek óta kihalt, általam is hiányolt cápa-orr visszatér.És nagyon remélem, hogy még megélem azt a pillanatot amikor nem kell a dicső múlton révedezve s emiatt megbocsájtóan lesajnálva ránézni ezekre a varjú-képű (köszi Csikós Zsolt, ennél jobbat nem tudok) Alfa Romeókra.
Köszönöm a lehetőséget, és további szép napot!
Akkor itt egy ellenvélemény: autossagok.blog.hu/2014/09/10/harcore_markarajongok
A lényeg röviden: szerintem ma is megvannak a jellegzetes márkavonások. A BMW sportos, a Volvo biztonságos. A Mercedes luxus és biztonságos. Az Audi modern. A Renault vagy a DS fura. Csak eltűntek a gyengeségek, és persze van egy konvergencia mivel az azonos kihívásokra (mint a biztonsági követelmények) hasonló válaszokat adnak.
És azért egy kicsit vegyük le a nosztalgia szemellenzőt. A Kadett D, Golf I, Nissan Cherry mint 3 tojás egy modern autó mellett.
Azt sem tudom elfogadni, hogy volt csapott Alfasud, meg CX, hát most is van pl Hyundai Veloster, vagy a közelmúltik Honda Element ( autossagok.blog.hu/2014/09/11/legjobb_reklamok_i_pinch ). Vagy Nissan Juke, esetleg 3 ajtós Evoque Cabrio (!!!).
Korunk különc autói ugyanúgy léteznek, csak ezeket nem a biztonsági játékosoktól hemzsegő alsóközépben kell keresni.
Sőt, a manapság tömegmodellnek számító prémiumközepesek esetében a 6-8 versenyző 3er – A4 – C klasse – Guilia – IS 300h- S60 – XE mind meglehetősen nagy formai önállósággal bír, és műszaki tartalomban is igyekeznek kitűnni.
Semmi esetre sem érzem azt hogy egyen-máz lenne.
@Ződ2000: Kicsit túltolod az önreklámot, csak szólok. 😉
@adesso01: Az i8, amikor először elgurult mellettem, azt én is megnéztem, de ma már nem üti meg az ingerküszöböt. Az új Insigniára én is kíváncsi vagyok, mert az előző színt vitt a D szegmensbe. A Renault formatervét nem tudom hová tenni, szemből próbálnak újítani, de hátulról az új Mégane sem több, mint egy kicsit variált Golf VII vagy Audi A3. Az egyediség ma már sajnos ezekből a kategóriákból szinte teljesen kihalt, amit sajnálok. Ma már talán nem is lehet egyszerűen a forma, a stílus alapján választani a C vagy D szegmensből, hanem azt kell nézni, hogy ki mennyi garanciát és mennyi asszisztenst ad az autóhoz. Igazából lehetnének tök egyen szalonok, ahol csak a színt, a karosszéria változatot és az emblémát kellene kiválasztani.
@Ződ2000: Már pedig sajnos a C és D szegmens nagyon egyenruha. Az Audi tolja a modern, semmilyen formát, igazából ott a teljes modellpaletta csak abban különbözik, hogy melyikbe mennyi levegőt fújtak, házon belül van nagy sablon. A BMW még talán próbálja tartani a sportos vonalat, a Benz talán manapság a legjobban keveri a legyen egységes márkaarculat, de ne legyenek egyformák a típusok. D Kadett, Golf I, Cherry meg aztán nagyon messze állnak egymástól, főleg formában. Juke meg egy használhatatlan divattermék, mint ahogyan a bukott Veloster is, sokáig néztem a Nissan Jukeot, hogy ezzel vajon mit akarnak, aztán nem akart egyik konkurens sem hasonlót építeni, kivétel a Toyota, aki most próbálkozik eggyel. Evoque meg a Land Rover név megcsúfolása, a cabrio változat pedig pont annyira értelmetlen, mint a Nissan Murano hasonlóan kialakított változata. A Volvo egy érdekes vonulat a mai autóiparban, de ők sem tudtak az elmúlt 20 évben átütőt alkotni, az XE pedig, illetve a mai Jaguarok összességében csupán a márka lejáratására jók, másra nem. Ha már különcöket kell keresni, akkor ott van a Citroën elvont formavilága, de az ő piacpolitikájuk a Peugeotval karöltve sem egy életbiztosítás. Ha pedig visszatérek a formákra, ott van az új Mondeo, nem több, mint az előző erős faceliftje, vagy a Golf VI és VII, csak a forma továbbgondolása, de semmi újítás. Nem tudnak már olyan nagyot gurítani a formával (vagy nem mernek), mint anno pl. a Focus Mk1, ahhoz képest a korabeli Golf IV rém unalom…és bejött. Pedig jó lenne, ha jönnének ezek a forradalmárok és kimozdulnának a többiek is az egyen fogyasztók által támasztott (inkább gerjesztett) igények kielégítésétől.
@vancello: nem ez volt a cel, ha gondolod torold no offense. Itt te vagy a fonok 🙂
Ha relevans volt a kommentem feltehetem link nelkul.
@M_Ali: alapvetően egyetértek, de kimaradt az Alfa egyfelől, másfelől meg azért az, hogy a ” Volvo egy érdekes vonulat a mai autóiparban, de ők sem tudtak az elmúlt 20 évben átütőt alkotni,” nem igaz. A Volvo nem erről szólt sohasem, kár is elvárni ilyesmit. Volt pár formabontó, valóban szép és/vagy progresszív forma, mint pl. a 480-as és a C70-es, de ha az elmúlt 20 évből csak egy modellt kellene említeni, ami maradandó ÉS szép, akkor az egyértelműen az S60as (kizárólag az első széria). Bármikor kéne. Más kérdés, hogy az újabb Volvok tényleg értékelhetetlenek, beleértve a legújabb vonalat is.
A mai autók kibaszott rondák, vagy jobb esetben érdektelenek. Van pár kivétel, pl. a Saab 9-5, még akkor is, ha Insignia alapon készült, de sajnos már nincs gyártásban. A Jaguar XF szégyen, a márka mélypontja, semmi nincs benne, ami miatt venni, szeretni lenne érdemes. Most látszik csak igazán, mennyire szomorú az autós világ helyzete amiatt, hogy szegényebb lett: nincs Rover, nincs MG, nincs Lancia, nincs SAAB. Ezekre olyan szükség lenne, mint egy falat kenyérre.
Az a vicc, hogy épp egy Kia koncepció az, ami kiváltotta bennem az instant get érzését:
http://www.google.hu/search?q=kia+sportage+concept&biw=1518&bih=680&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwj4tMKukfzKAhUCchQKHQRBCkQQ_AUIBigB&dpr=0.9#tbm=isch&q=kia+gt4+stinger
Kíváncsi leszek, megvalósul-e így, ebben a formában. Mert másképp nincs értelme. (És ez igaz majd’ az összes típusra: a koncepció kívánatos, szép, a megvalósulás többnyire csak egy kiherélt, szar, unalmas autó.)
@M_Ali: az i8 egy giccsparádé, nettó diszharmónia összességében. Soha nem tetszett.
De pl. ez is kívánatos, ha már itt tartunk:
http://www.inautonews.com/wp-content/uploads/2015/09/Renault-Megane-Coupe-gets-rendered-2.jpg
@LoveKills: Érdektelenek, igen ez talán a legtalálóbb kifejezés. A legutolsó SAAB 9-5 nekem is nagyon tetszett, jól eltalált formaterv volt, de sajnos beszántották az egész gyárat. Roverrel szintúgy ez a helyzet, a 75 a szerkesztőség többi tagjának is nagyon tetszik, de ott sajnos a műszaki tartalom nem nőtt fel a remek designhoz, MG szintén. Lanciat a FIAT építette le, szintén szomorú történet. Erre mondják, hogy így múlik el a világ dicsősége.
” sajnos a műszaki tartalom nem nőtt fel a remek designhoz, MG szintén.”
Erről szó sincs. Érdemes megnézni a korabeli hivatalos anyagokat, abszolút a kor szintjén lévő autókról volt szó. A Rover ill. az MG bukásának abszolút nem az volt az oka, amit írtál… Egyszerűen nem lehet szembemenni sajnos az európai majmokkal, akik csak a germán trió modelljeit veszik, pedig azok stílusban nagyjából ugyanazt hozzák évtizedek óta. És ásítóan unalmasok.
@M_Ali: nézd, ha neked pl az XC90 II nem átütő verda akkor tényleg inkább odltimerbörzékre kéne járnod újautószalonok helyett.
Szerintem amit írsz egy marhára hamis nosztalgia. Az Audi 30 éve is a modern és semleges formákban utazott, az utsó Audi 80 ugyanolyan modern és semleges forma volt mint a mai A4-esek.
Ahogy írtad, a formai kreténkedés sosem volt sikeres. Ha a forma sem jön össze rendszerint a karosszéria alatt sem lesz minden rendben (kedvenc példám a lassan kivérző Lancia Ypsilon, az egész márkával együtt).
Az alfa legutóbbi aranykorát nem a különc hanem a valóban szép és jól kinéző, arányos és mégis a múltat naprakészen megidéző formák biztosították. Megfelelő tartalommal párosítva persze.
Sok ember van akit érdekelnek a műszaki újdonságok és van aki hajlandó fizetni az innovációért. És van aki letojja hogy mit vezet. Az elborult formájú autók általában az utóbbi vevők kegyeiért tudnak harcba szállni. Ezért dőlt ki már nem egy márka.
Általában amikor egy márka tervezői részlege meghülyült akkor sem az új forma eredetisége vitte tovább a márkát hanem vagy a tartalom vagy a (gyakran a saját állásukhoz) ragaszkodó vevőkör. Amikor kijött a púpos Audi A6 vagy a Bangle 7-es senki sem gondolta hogy abba nem bukik bele a márka. Rajtuk sokat segített az erős belbecs, de alapjában véve az vevőkör mentette meg, amely nem feltétlenül áll minden márka rendelkezésére. A vevőkör pedig reménykedett abban hogy a fura forma ellenére ugyanazok az emberek hasonló szintvonalat próbálnak teljesíteni a tervező és gyártórészlegen.
És ahogy én látom, egy-egy durva törtéstől (pl Sacco utáni Mercedes formák, vagy kb MIDNEN amit az olaszoknál történt Marchione hatalomátvétele óta), a legtöbb Márka igenis hozza a formáját, látszik az évtizedeken át tartó filozófiai vonal.
@Ződ2000: “Ahogy írtad,” – Ahogy írtaM,
@Ződ2000: Hála a jóóóóó égnek, hogy én nem gondolkodom olyan racionálisan, mint te. És amíg így van, addig nincs nagy baj, addig nem darált be a konzumidióta gépezet – engem.
@LoveKills: csak kíváncsiságból: milyen autót vezetsz?
@Ződ2000: bocs, de nem tökmindegy? Olyat, amit szeretek, ami élvezetet okoz, ami ritkának mondható és ami NEM mai autó. Az autóválasztás következmény, amit megelőz az értékítélet, a kritikai attitűd és az esztétikai érzék. Ha van. (Ha nincs, az más ügy.)
@LoveKills: ja okés. Akkor érezd jól magad a kritkai és stílusérzékkel megválasztott autódban. Én egyelőre nem engedhetek meg magamnak hobbiautót, annak minden vonalon teljesítenie kell. Mivel mentettem már ki ismerőst családostól a Németország közepén lerobban youngtimerben, nem szívesen tenném ki ugyanennek a cirkusznak a saját családom. Márpedig évente 6-10 szer átkelünk a kontinensen, egy nap alatt nem feltartva a forgalmat. És bár nem mondanám hogy ritka autókat választok (kivéve a 147es talán), nem is az tucatautók (talán a Volvo S40 sorolható ide egyedül, de egyszer mindenki tévedhet 🙂 )
@Ződ2000: Ha szerinted a mostani autók formaterve nem egy kaptafára készül, akkor menj ki az utcára és próbálj meg 250 méterről felismerni egy típust a szürke egyen-masszában. Hajrá!
Azt gondolom, hogy ez a cikk a legkevésbé sem a megbízhatóságról szólt, hanem a formatervekről. Mindemellett szeretném megjegyezni, hogy 30+ éves megbízhatatlan autóimmal gyakran vontatom haza ismerőseim fiatal és megbízható járműveit.
Egy karbantartott öreg autó sokkal megbízhatóbb is lehet, mint a programozottan elromló alkatrészek tömkelegével rendelkező XXI. századi szerkentyű, és ezt nem a fotelban ülve gondolom, hanem az életben, a műhelyben is tapasztalom.
Az XC90 egy BMW X5, Ford lámpákkal és Fiat Grande Punto-Peugeot 208 visszapillantó tükrökkel. Régen legalább “ronda” kocka volt a Volvo “védjegye”, de karakteres. Most egyen-semmilyen, még véletlenül sem szabad ingereket keltenie. Észrevetted, hogy már az amúgy valóban karakteres-stílusos Citroën is elkezdett Audi-lámpákat gyártani?
Az Alfa Romeo utolsó fénykora alatt mire gondolsz?
A Lancia Ypsilon formája miért nem jött össze (a célközönség, tehát női szemmel is tudod nézni?), és milyen hibák vannak a lemezek alatt? (csak szólok, hogy a rendkívül jó hírű Fiat 500 rokona műszakilag.)
“Sok ember van akit érdekelnek a műszaki újdonságok és van aki hajlandó fizetni az innovációért. És van aki letojja hogy mit vezet. Az elborult formájú autók általában az utóbbi vevők kegyeiért tudnak harcba szállni. Ezért dőlt ki már nem egy márka. ” Ezt kifejtenéd bővebben, legalább egy konkrét példával? Próbáltam megérteni, de nem ment.
“A vevőkör pedig reménykedett abban hogy a fura forma ellenére ugyanazok az emberek hasonló szintvonalat (sic!) próbálnak teljesíteni a tervező és gyártórészlegen. “
Tehát például te is puszta reményből, elhitt marketing-baromságok miatt és nem hozzáértésből vettél ezek szerint új autót? (ezt a betegséget hívják konzumidiotizmusnak) Azt is elhiszed, hogy a mosópor minden évben egyre fehérebbre mos, a hajad pedig 200%-kal dúsabb lesz a sampontól?
Elárulok neked egy titkot. Ahogyan a Fiatokat látod Marchionne után, a benzinvérűek tömkelege úgy látja az összes autómárkát. Csak mi ezt úgy hívjuk: a fogyasztói társadalom elhatalmasodása utáni korszak. Semleges formák-programozott pusztulás.
1. á, én sosem járok az utcán autók között. Szerinted viccből írtam? 🙂
2. Az utolsó igazi saját hobbiautóm ez volt: autossagok.blog.hu/2014/09/02/rover_220_coupe Remek élményautó, kupé, bézs Recaro ülés, gokartosan közvetlen kormány, full üveg kivehető targa-tető. Ha nem is volt szép, de szerethető autó volt. Ráadásul mentes a szívatós dolgoktól (pl Turbó. mert a 220 Turbó Coupé nem olyan értelemben volt szívatós, mint amit a mai modern turbósokra bemesélnek). De 10 évesen már minden autón lesz szívatás. Egy év után lecseréltük, mert a célra amire kellett alkalmatlan volt. Halkam jegyzem meg, ez a kocsi műszakilag erős rokonságot mutatott a 2 ajtós Honda Civic/Integra modelljeivel. Szóval én ezzel le is tudnám a régen minden más/egyedi volt elméletet. 🙂
3. Na PONTOSAN erről írtam fentebb. Ha neked egy 850-es vagy 960-as volvo kell, vegyél egyet használtan. De ne várd hogy a Volvo neked fenntartson egy elavult autót. A Volvo modern Volvókat gyárt. Ezért is döntött eladási rekordot. Ez egy kiélezett verseny amiben mindenki igyekszik jó lenni, és így is sokan elvéreznek.
Az XC90 II nem a 960as vagy 850-es Volvo a 80-as évekből. Nincsenek rajta mai szemmel hajszálvékony B oszlopok, és a forma sem tartalmaz annyi szögletet. De az a 70-es és 80-as évek autója volt. Akkoriban a sikeres és divatos autók az amerikai kocka szekrényautók voltak (pl 80-as Caprice, Lincoln Town car). Mellettük a 760/960 nem tűnik extrémnek. Az XC90 egy 2016-os évjáratú modern Volvo. A többek sem kockaautókat árulnak már. De ha megnézed, az XC90 ugyanúgy mellőzi a barokkos cirádákat. Egyszerű formákkal operál, nincsenek túldíszítve a formai elemek. Sőt én speciel túl egyszerűnek gondolom, főleg a külsőt. Mindazonáltal benne van 1-2 sok évtizedes formai elem. A saját idejében a 850-es sem volt más. A 740-es sem.
Az Ypsilon azért merült fel, mert nemrég majdnem vettünk egyet (nem window shopping, árajénlatot tettünk). Igen, női tulajnak, és a feleségemmel mentünk kipróbálni, hogy hiteles legyen. És amellett hogy a korábbi Musa egy arányosan szép, az Ypsilon pedig egy eredeti autó volt, a mostani Ypsilon egy elcseszett bumfordi gombóc. A forma egyes elemei érdekesek, de az egész nem áll össze. És most csak a formáról beszélünk, a megzuhant belsőt nem részletezem.
Az Alfa utsó aranykora a 1995-2010 közötti időszak. Már előtte is próbálkoztak (A 146 – 155 164 is mutatta hogy van jobbra törekvés a márkában ), de a 156, a 147 és a 159 minden szempontból erős és nagyon jól sikerült modellek voltak, önálló platformon, és élenjáró vagy akár az iparág egészét megelőző fejlesztésekkel (pl Common Rail). Utána eléggé megzuhantak. A Mito volt az első jel.
“kifejtenéd bővebben, legalább egy konkrét példával” Tőlünk nyugatabbra van egy trend a prémiummodellek felé. A 3er simán lelépte a legtöbb “tömegautónak” titulált nagy családi autót. Fő vezérelvként azt tudnám mondani hogy ha a vevőnek van beleszólása abba hogy mit vegyen akkor 3-er/C klasse (gyakran kombiban, esetleg prémiumközepes SUV-ok), ha nincs vagy nem érdekli akkor Passat.
Rengeteg megcsömörlött családapát láttam pl Laguna III-ban, akiken (és főleg a vezetésükön) látszott hogy letojják ezt az egész vezetési élményt, és csak le akarnak jutni a tengerhez minél kevesebb stresszel. Viszont az eladások úgy tűnik a prémiummárkákat igazolják (és a magyar használtautó-importra vonatkozó adatok is). Az Audi 1990 és 2000 között vagy a Volvo 2005 és 2015 között vért izzadt hogy stabilizálja magát ebben a ligában.
“puszta reményből, elhitt marketing-baromságok miatt és nem hozzáértésből vettél ezek szerint új autót? “
Mivel azért pár évente elverek egy nagyobb összeget, ezért igyekszem alapos lenni. A Marketing hatása az első üléspróbáig tart, Onnantól átlép a tapasztalat. Erről szól a blogom tesztrovata (na jó a Tesla inkább kíváncsiságból volt meg). Korábban én is nagyon tájékozottnak gondoltam magam a sok átbújt teszt után, de valahol az első személyes tapasztalatok után úgy is döntöttem, hogy kiszórom az egészet, mert nem több mint fizetett reklám. Kb amikor megnéztem az “osztályelső” nek reklámozott Vös Golfot. És itt nem “unalmas” formákról van szó, hanem objektív dolgokról, zajos elavult gyenge motorokról, lehangoló igénytelen belsőről.
Az olvasottság viszont fontos maradt a konkrét autók megbízhatóságának megítélésben. A tulajdonosi fórumok (mint itthon az Alfaamore, vagy kint a Motortalk) bizony sokat segítenek a hibák elkerülésében. És itt nem a szokásos franciázós olaszozós kreténekre gondolok.
Konkrét tulajokra akik segítséget kérnek fórumokon. Ilyenkor kiderül hogy a szokásos aranyköpések mennyire fedik a valóságot. PL Alfáéknál a 2000-es években a szivóbenyák igazi horroromotornak bizonyultak, míg a JTD-k viszonylag tartósak. Hogy a Volvóknál a motorosan nyíló csomagtartó nem egy komoly hibaforrás, ellenben a központi zár filléres problémájáért a márkaszervízek akár 4-500 eurót is megprbálhatnak legombolni, ha nem tájékozódik előre az ember. Érdekes olvasni, hogy a Mercedesnek pl volt egy horrorsorozata a 220d középdízelével, vagy hogy mennyit segített a Motor talk a DSG váltós tulajok kampányának sikerességében.
@Ződ2000: Ha rover volt az “öreg” autód, az sok mindent megmagyaráz, egy életre rányomhatta a bélyegét az ítélőképességedre. Maradjunk annyiban, hogy a Kiumiüng robogó is tartalmaz Honda motort, mégsem a megbízhatóság megdönthetetlen szobra.
A Volvo XC90-nel kapcsolatban elkanyarodtál a témától, és a technika fejlődését próbálod elmagyarázni ahelyett, hogy miért akar X5-ös BMW lenni (az összes autó egy kaptafára készül, ahogy a cikk mondja itt felettünk, még mindig ne feledjük, hogy ez a fő téma) Ford lámpákkal, Peugeot visszapillantó tükrökkel egy snassz családi limó Volvo? Beillesztettem egy kis képrejtvényt azoknak, akik szerint nem egyformák a mai autók. A cikk alján fogod látni, válaszd ki, melyik a Ford, és melyik a Suzuki! Ha megírtad kommentben, kiteszem az eredményt. Ne nagyíts bele, csak úgy vágd rá, ne feledd egy 1976-os Ford és egy ugyanannyi idős Suzuki egyből megkülönböztethető! 🙂
Az Ypsilonnal kapcsolatban csak annyit, hogy nem írtad meg még mindig, hogy miért is ez okozta a Lancia vesztét? Egészen más okokból került parkolópályára a Lancia, elárulom.
Többek között az Alfa Romeoba pumpált pénz miatt is, ha már itt tartunk. Ha nem az eladási adatokat nézzük (mert akkor bizony a VW Bogár és a klasszik Lada volna a világ legjobb autója), hanem a valódi “alfaságot” akkor az utolsó frankó Alfa a 75 volt. A 155 és a 156 már csak fiatos utánlövése volt a hajdani szellemiségnek, ezért nem nevezném eddigi utolsó fénykornak. Imádom a 156-ot, komolyan, de azért egy “utolsó igazi Alfa” 75-nek (a gyár egykori tesztpilótája egy visszaemlékezésben minden idők legjobb Alfájának tartotta), vagy a hasonló legendás elődöknek a nyomába sem léphet.
A hozzászólásaidból nekem úgy tűnik, hogy sok esetben teljesen fogalmatlan vagy azokban a dolgokban, amikről itt véleményt mondasz. Mari néni is jár az utcán autók között, mégsem tudja, milyen a kizárólag lengőkarral együtt cserélhető szilent, vagy a telezsúfolt motortérben a hőtől elporladó gumicső, esetleg a műanyag, 2500 használat után eltörő fogaskerék.
@Ződ2000: Szerintem az Alfa fénykora már bőven 2010 előtt véget ért. A MiTo pedig valóban a lejtőn lefelé irány.
A Volvo XC90 második generációja elsőre nagyon látványos autó, csak sose álljon mellé egy Audi Q7.
@vancello: 1. hát kiváncsi lennék hogyha neked a Rover noname kínai robogó, akkor mi számít autónak. Mert a Hondának elég jó volt ahhoz, hogy az ő dízelmotorjaikat és egyes fejlesztéseit használják… Attől függetlenül a Rover – Concerto nem volt egy kiemelkedő modell, abból a Rover kihozta amit lehetett. De ugyanúgy nem mertük használni nagyobb utakra az öreg Mitsubishinket sem. Őszintén szólva a 10 éves Volvo S40-essel sem volt szerencsés az a menet amit 3 évesen kéthetente csináltam (1500km oda vissza stabilan a végsebességhez közel, tempomattal az autobahnon).
2. Nem látom a hasonlóságot a XC90 és au X5 között. http://www.autotrader.com/car-reviews/2016-volvo-xc90-vs-2016-bmw-x5-which-is-better-245294
Nagyjából minden formai elem más. Mások a lámpák (a Volvo elöl az új “Thor” lámpák, hátul a jellegzetes C oszlopra felfutó féklámpa, akár a 850-es kombinál, a BMW-é elöl “angeleye” hátul a jellegzetes csomagtartóra átnyúló, amelynek felső íve belül ugyanúgy megtörik, mint pl az E32-es BMWnél 30 éve ( s1.cdn.autoevolution.com/images/gallery/BMW7Series-E32–779_1.jpg )), az oldaltörések sem azonosak, bár itt van a legtöbb hasonlóság (a Volvo “vállban” törik, a BMW “csípőben”), mások az ablakok ívei (a Volvoé alul keskenyedik, a BMW-é felül) és az XC oldala eléggé egy síkban van (a válltörésig), míg az X5 esetében háromdimenziósabb .
A sziluettet illetően pedig a Volvo hosszabbnak és keskenyebbnek hat, az X5 pedig kompaktabb és szélesebb hatást kelt.
Két meglehetősen karakteres és különböző autót akarsz összemosni.
3. Nem értem, hogyha az Alfába “pumpáltak”volna pénzt, akkor a Lancia nem kapja meg a feljesztéseket? A Lanciánál 20 évig nem nyúltak a 79-es Deltához, aztán kijött egy olyan autó ami legendásan megbízhatatlan ÉS teljesen személytelen volt. A 156ossal egy platformon pedig egy megint teljesen semmilyen Lybra. Egy rossz autót megbocsát a vevőkör, de ezt nem lehet sokáig játszani. A Lancia ezt a 70-es évek óta teszi.
A mostani Ypsilon a Lancia egyetlen modellje. Az egyetlen. És rém gyengus lett. Vannak érdekes dolgai, mint a Magic Parking, de alapjában véve még a hölgy vásárlóknak is nehéz elfogadni azt a belső teret…
4. az “igazi” alfa érvelésed ugyanott sántít. Igazi miért? Azzal ne gyere hogy hátsókerék-hajtású, mert előtte is utána is voltak első-kerekesek. A gyártók sorra hozták ki
az első-kerekes kocsijaikat mert azok sok tekintetben jobbak voltak, ha nincs a sofőr mellett elektronikus őrangyal… Évekkel később is migráltak, amikor pl az Amerikaik is áttértek a kockaszekrényekről a modernebb platformokra (pl 90-es évek eleji Cadilllac, és CHrysler mdoellek…)
5. nem vagyok autószerelő. Nem vagyok autómérnök sem. Csak egy józer aki szeret tájékozott döntést hozni. De eddig még nem találkoztam elporladó alkatrészekkel pedig az eddigi 5 saját autómba beletettem vagy félmillió kilométert.
@Ződ2000: Ha megpróbálsz egyszer Google és számozás nélkül értelmesen válaszolni, kapsz egy csokit. 🙂 Ez már a sokadik bullshit hozzászólásod volt, érdemi tartalom nélkül.
@vancello: na jó, először is le kell szögeznem hogy szeretek a blogodra járni olvasgatni a cikkeket. Ha nem is vagyunk feltétlenül egy hullámhosszon, jók a posztok.
Viszont most valamiért elkezdtél vagdosni mindenfelé az érveiddel, ha valamire válaszoltam akkor azt úgy hagytad és új frontot nyitottál.
A számozásokat sorvezetőnek szántam hogy ne ugráljunk folyamatosan topicot.
Nem guglit linkeltem hanem egy konkrét cikket ami (mellesleg nem saját, és) bár nem valami alapos, folyamatosan egymás mellé tett képeket a 2 autóról hasonló látószögben. Tehát látszanak az arányok és a részletek. Nyilván a közúti forgalomban mindkettő hasonlóan nagy, de ennyivel kb ki is merül a formai egyezés. Egy sor Suzuki mellett biztos azonosak, de ezzel az erővel a Quattroprte és az S klasse is azonos. Mindkettő nagy és hosszú.
@vancello: és még egy apróság szemléltetésül: amire én utaltam az konkrétum, formai elemek arányok Ez nem bullshit. Nem létező kínai nevekkel próbálsz hangulatot kelteni az akkori Japán-angol cég autójára, meg üres “tolták a pénzt” kijelentést tenni az Alfára, na ez a bullshit (“rizsa”) iskolapéldája.
Konkrétabb válaszokra könnyebb érvelni és lehetőleg ne nyissunk új frontot amíg le nem zártunk egy régit. De hagy ne én játsszam a moderátort a te blogodon. Plíz! 🙂
@Ződ2000: Szívesen beszélgetek olyan emberekkel autókról, akiknél látom, hogy van mögöttes tudás, számos olvasóm tanított már újabb dolgokat (hajaj, de még mennyit, minden nap tanulok valami újat a vancello.hu-nak köszönhetően) az elmúlt 9 évben, amiért nagyon hálás vagyok nekik.
Sajnos nálad csak a böngészőkezelés mesterfokát fedeztem fel eddig, meg hogy meg vagy győződve arról, hogy mindenkinél jobban vágod a témát.
Tényleg nem én tehetek róla, hogy egyelőre nem megy ez neked, ne vetítsd rám ki!
Kb. mint a főiskolás lányok által lefordított Discovery autós műsorok úgy 2004 körül. Szeretem a sodródást (drift), meg le kell cserélni a lemezeket (és fogja a féktárcsákat).
Én sem megyek cukrászok közé okoskodni, ha egy vajas kenyeret sem tudok megkenni.
Moderálni nem foglak, hiszen nekem nincs szégyellnivalóm (egy zárt szobában, internet nélkül is tudok autókról beszélgetni), valamint a kissé túlzásba vitt önreklámot is első szóra abbahagytad. (Lehet saját autós dolgot reklámozni, nem sajnáljuk tőled sem a lehetőséget, csak nem állandóan.)
A neked kirakott képrejtvényre pedig még mindig nem válaszoltál, pedig szerintem nagyon jól szemlélteti a cikkben leírtakat (Ford Fiesta vs. Suzuki) és ha felismered a típusokat “messziről” akkor máris pont kerül a történet végére.
@vancello: első és legfontosabb, most már én kérem: maradj meg a számoknál. A számok a barátaid 🙂
most komolyan: mondj egy példát az első esetre.
Nem vágom jobban a témát mindenkinél, de szeretek tényekre (ehhez tényleg nem árt a böngésző, de 20 éve pl évről évre gyűjtöttem az autókatalógust, meg persze egy rakás német újságot, érdekelnek a tények, ez van) és tapasztalatokra alapozni (lásd a blogom tesztrovata). És nem csak lazán nyomni a vakert nem létező márkákról. A hangulatkeltés biztos menő a kocsmákban, itt azért többnyire józanul kommentel az ember.
Látod, megint kitérsz a szépen rendszerezett kommentjeim elől (SZÁMOK!!!) és egy eléggé nevetséges hangulatkeltő személyeskedéssel próbálsz új frontot nyitni.
Nem kell cukrászank lenne egy gasztrobloghoz. Én nem autószerelő-blogot írok hanem autósblogot. Vezettem évente több tucat új autót, volt hogy órákra volt hogy napokra. Vezettem drágát és kevésbé drágát (most nem linkelek, ahogy kérted, fusd át a tesztrovatot). El tudok veled beszélgetni arról, hogy milyen amatőr szinten közúton vezetni Lambót és 911est mert megtettem (le is írtam). Nem dicsekvés, nem az enyém egyik sem, kifizettem egy heti nyaralás árát érte, erre szántam, család meg elfogadta.
Szerinted e tekintetben milyen módon releváns a te autószerelői tapasztalatod? Cseréltél már “lemezt” a Ferrari “dobfékén”? 🙂
A linkek nem önreklámot szolgálnak. A célja az hogy ne kelljen újra meg újra leírni azt amit már egyszer leírtam (dinamikus emelt szintű kommentelés). Az elején általam belinkelt posztom pont egy ilyen. Sőt a vélemény szekció egy része épp arról szól, hogy megkíméljek másokat az egészoldalas kommentektől. Belinkelhetek angol nyelvű forrásokat is, de úgy tapasztaltam, hogy sokaknak nem megy a forrásnyelv. Egyszerűbb egy rövid kivonatot készíteni.
A teszteket pedig azért kezdtem publikálni, hogy lássák, nem a katalógushuszár komentjancsi vagyok aki még életében nem próbált autót.
És végül: ritkán tévesztek össze autókat. Éjszaka a mögöttem jövő autót a lámpáiról felismerem. A maiakat is (pláne az új LEDeseket). What’s your superpower? 🙂
És tényleg nem akarlak alázni, de az autókat kevésbé ismerő feleségemnek sincs baja a mai autók felismerésével.
Talán most én is kezdek elmenni a demagógia felé, de alapjában véve egy érdekes témától indultunk, amiből egy tényekre hisztisen személyeskedő adok kapok lett.
@Ződ2000: Tényleg tálcán kínáltam a lehetőséget, hogy lezárhassuk ezt a maratoni beszélgetést, csak egy egyszerű választ kellett volna írni: melyik a Fiesta, melyik az Ignis? (Szerintem rengeteget segítettem.)
Amíg nem válaszolsz a feltett kérdésekre, addig nem tudunk továbbmenni, számozva és számozatlanul sem. Talán azért kerülöd a válaszadást, mert magad sem tudod megállapítani? Rögtön kiderül belőle, hogy a szerző igazat írt: a mostani autók egy kaptafára készültek.