Yankee or Ghia

Bizonyára sokak számára ismerős a kis vörös és kék színben pompázó pajzsos logó, amelynek a tetején egy korona díszeleg és a közepén ott a híres felirat: Ghia. Az ifjabbak vélhetően a Ford prémium felszereltségi szintjére gondolnak elsőre, amely számtalan Mondeón és Scorpión díszelgett, helyét ma már a Vignale váltotta fel. Az idősebbek számára is vélhetően a Ford Orion ugrik be Ghia felszereltséggel. Vannak persze olyanok is, az igazi benzinvérűek, akiknek a szívük helyén is olajpumpa van, ők nagyon jól tudják, hogy a Ghia egykor a neves olasz karosszériaépítők sorát gyarapította, egy rövid ideig pedig saját autókat is gyártottak. 

dsc07852.JPG

Ghia 450 SS, csak három példány készült gyárilag Maserati zöld színben.

Ugorjunk vissza az automobilizmus kialakulásának hajnalába, egészen pontosan 102 évet. Torino környékén már javában nőtt ki a földből az olasz autóipar fellegvára, Alfa Romeo, FIAT, Lancia, ezek a gyártók akkoriban az olasz autógyártást jelentették, a köréjük szerveződő beszállítók és formatervező irodák mindegyike az ő igényeiket próbálta minél magasabb szinten kiszolgálni. Ez utóbbiak közé tartozott az 1916-ban megalapított Carrozzeria Ghia & Gariglio, amelyet Giacinto Ghia és Gariglio közösen alapítottak. A két világháború között a kis manufaktúra elsősorban könnyű, alumínium szerkezetű karosszériákat készített a fent említett neves olasz autógyártóknak. A II. világháború alatt a lebombázott üzemet újból felépítették, majd a névadó 1944-ben bekövetkező halála után a céget eladták Mario Boano és Giorgo Alberti részére. ’53-ban Boano ott hagyta a céget és a részesedését átadta Luigi Segre részére, akinek az irányítása alatt felvirágzott a kis stúdió. Giovanni Savonuzzi került a formatervezési részleg élére, neki köszönhetően az olasz formatervezés világhírűvé vált és alapvetően befolyásolta a világ korabeli autóipari formatervezési trendjeit. 1953 és 1963 között a világ szinte összes neves autómárkájának terveztek, a Fordnak elkészítették a Lincoln Futura koncepciót, az Angyal Volvo, avagy a P1800 is nekik köszönheti a formáját, néhány Ferrari is készült az ő öltönyükkel, és a legszebb dolog, ami a VW Bogárral valaha történt, az pedig a Karmann Ghia képében manifesztálódott. 

1963_ghia_g230s_04.jpg

Gilberto Colombo műve, a Fiat G230S Coupe ihlette a Ghia 450 SS-t.

A Ghia már az ’50-es évektől fogva nagyon szoros kapcsolatot alakított ki a Chryslerrel, nekik 19 különleges koncepciót készítettek, Virgil Exner egyszerűen rajongott az olaszok stílusáért. Szerencsére nem csak álomképek készültek a Ghia által a Chryslernek, hanem az amerikai márka műszaki alapjait felhasználva Ghia márkanév alatt, ha csak rövid ideig is, de 1961 és 1967 között három önálló típust is készítettek limitált példányszámban. Ezek közül az utolsót, a Ghia 450 SS-t szűk egy évig gyártották, a fáma szerint mindösszesen 56 példány készült belőle, habár pontosan azt nem tudni, hogy elkészült-e mind az 56, illetve arról sincs információ, hogy esetlegesen nem készült-e legalább egy prototípus, mint 57. példány.  Mára a létező 450 SS típusok száma igencsak megcsappant, húsz körüli a létező autók száma, amelyek közül kettő jelenleg éppen Magyarországon újul meg.

ReCar – Classics & Customs

A festői szépségű Sopronban található kis műhely immáron 10 éve várja a klasszikus autók szerelmeseit. A ReCar műhelye a veterán járművek restaurálására és karbantartására specializálódott. A műhely kapuján már számtalan autócsoda gördült ki úgy, mintha csak újként gurult volna le a gyártósorról, sőt még akár jobb kondícióban is. Olyan autókülönlegességek és egzotikumok írhatóak a ReCar csapatának a neve mellé, mint az Aston Martin DBS, a Maserati Ghibli, az Iso Rivolta, vagy a Volvo P1800, ugyanakkor számos amerikai klasszikus izomautó is megfordult már náluk: Mustangok, Corvettek, de olyan óriási cirkálók is, mint például a Buick vagy a Lincoln. Egy nagyon barátságos és magas szintű munkát végző csapatról van szó, akik minden autót úgy kezelnek, mintha az a sajátjuk lenne. Ha restaurálásról van szó, akkor a ReCar-os fiúk nem viccelnek, és ezt a két szemünkkel láttuk!

dsc07876.JPG

Az olasz stílus és design, valamint az amerikai technika ötvözéséből a legtöbb esetben eddig valami igazán jó autó sült ki. Gondoljunk csak az Iso Grifo, vagy a Bizzarrini 3500 GT típusokra, azt hiszem egyikre sem mondanánk nemet. Ebbe a körbe tartozik a Ghia 450 SS is, és amióta közelről is megismerkedtünk vele, azóta lidércként kísért minket, gyönyörű és egyben pokolian jó autó, egy csodálatos kabrió. 

Erősen hiányos és lepusztult állapotában lelték fel egy amerikai garázsban, így került a ReCar csapatához.

A 450 SS típus ötlete a híres hoolywoodi producer, Burt Sugarman fejéből pattant ki, aki a húszas éveiben a Road & Track magazin egyik 1960-as számának borítóján meglátta a Ghia által tervezett Fiat G230S kupét, amely a torinói márka 2300-as modelljén alapult. Ezt követően Sugarman elkezdte meggyőzni a Ghia-t, hogy tervezzenek olyan modellt, amely designban nagyon hasonló a G230S modellhez, de az erejét amerikai V8-as motor adja. Ekkoriban még megvolt a kapcsolat a Chrysler felé, akik épp a ’60-as évek középen mutatták be a saját pony car-jukat, ez volt a Plymouth Barracuda, amely remek alapul szolgált a Sugarman által szorgalmazott elképzelésekhez. A Ghia 450 SS típus az első generációs Barracuda műszaki alapjaira épült, felhasználva annak alvázát, futóművét és a hajtásláncot is. 

2014-10-01-5056.jpg

Az alapjaitól kellett újjáépíteni az egész autót. 

A formaterv mondhatni magáért beszél, letisztult vonalak, azonnal felismerhető Ghia jegyek, mint például a dupla körlámpa, illetve a felfelé kunkorodó első és hátsó lökhárítók, amelyek a kocsitest vonalaiba tökéletesen illeszkednek, az utolsó simításokat maga Giorgetto Giugiaro végezte. A 450 SS-t 2+2 üléses kabrióként álmodták meg, amelyet zömében Hoolywoodban értékesítettek, akad azonban egy kivétel is, de erről egy kicsit később. Az autóhoz akkoriban csak kétféle extrát lehetett rendelni, egy hard top tetőt és a Borg Warner által gyártott klímát. Gyárilag a Chrysler-féle háromfokozatú automatikus TorqueFlite váltóművet társították a V8-as Commando motorhoz, de felár nélküli opcióként az A833 típusú négyfokozatú manuális váltóművet is lehetett választani. 

2014-09-03-4673.jpg

Félúton az újjászületés rögös útján.

A cikkünk főszereplője, a csodálatos zöld fényezésben pompázó példány nem volt mindig ilyen szépen csillogó autó. 2013-ban bukkantak rá Indianapolisban, egy viszonylag száraz raktárban pihent, azonban igen szomorú állapotban volt. Valamikor a ’80-as években még az első tulajdonosa ütközhetett vele, ekkor gyakorlatilag az autó egész eleje megsemmisült. Az 1980-as évek végén került a második gazdájához, aki így-úgy próbálta helyreállítani a károkat, de sajnos ez nem javított sokat ezen a 450 SS helyzetén, sőt inkább csak kontárkodtak rajta. Az ebay-en kezdték el árulni, ahol még lerongyolt állapotában is bő 35 ezer dollárt kértek érte, ez valahol érthető, hiszen egy nagyon ritka kabrióról van szó, amely újkorában is három Corvette árába került (kb. 12-13 ezer dollár). Mondanom sem kell, hogy akadt is új gazdája, aki meglátta még a roncsban is a különleges lehetőséget, és elhatározta, hogy teljesen felújíttatja. 

Három év munkája, a képek magukért beszélnek, a Ghia 450 SS ezen példánya ismét ragyog.

Az új tulaj azonban nem bízta a véletlenre a dolgot, a legjobb helyen akarta tudni ezt a különleges autócsodát, ahol az utolsó csavarig újjávarázsolják. Így került ez a Ghia 450 SS példány Magyarországra, méghozzá a soproni ReCar csapatához, akiknél már számtalan klasszikus autó született újjá. Az autó gyakorlatilag egy romhalmaz volt, ahogy elkezdték szétszedni sajnos kiderült, hogy nem teljesen volt száraz az a hely, ahol tárolták, a motorban például számos csavar be volt rohadva, amelyeket ki kellett varázsolni. Továbbá nagy nehézséget okozott, hogy a típusról alig volt elérhető műszaki leírás és tervrajzok. Itt jön a nagy csavar a történetben, ugyanis egy másik példány is a ReCar-hoz került teljes felújítás gyanánt. Ez a sokkal jobb kondícióban lévő autó szolgált mintául a nem régiben elkészült zöld kabrióhoz, amely felújításának a részleteiről az alábbi videóban mesélt nekünk Krisztián, aki az autó teljes újjászületésénél bábáskodott. 

Mondhatni szinte hihetetlen, egy nagyon ritka típusból egyszerre kettő is kis hazánkba kerül, hogy itt szülessenek újjá. A Ghia 450 SS nyugodtan mondhatom, hogy egy olyan autó, amely még az olyan nagy és patinás autós rendezvényeken is ritkaságszámba megy, mint Pebble Beach, vagy a Comói-tó partján rendezett Villa d’Este. A történet itt még természetesen nem ér véget, hiszen ahogyan azt a videóban is elmondtuk, az Alejandro de Tomaso által használt példány teljes felújítását végig fogjuk követni a Kincsek a garázsból című rovatunkban! Tartsatok továbbra is velünk!

Fotók: ReCar, Kiss János “Janika” – vancello.hu

Videó: Kiss János “Janika” – vancello.hu

Total
0
Shares
Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share