A britek patinás autómárkájának történetében a Bentley-fiúk jelentették a sportautók és a versenyzés aranykorát. Gondoljunk csak a Speed Sixre, vagy a Blower Bentley-re, amelyekkel a legkülönfélébb futamokon gyűjtötték be a serlegeket és a dicsőséget. 1927 és 1930 között pedig zsinórban hozták el a Le Mans-i elsőséget. Ezután a márka – az anyagi nehézségekkel küzdve – leginkább a gran turismók, illetve a luxusautók gyártására fókuszált. Évtizedekkel később a márkát bekebelezte a Volkswagen, az ő pénzük nélkül ma már vélhetően nem léteznének. 1999-ben hosszú idők után bemutattak egy új koncepcióautót, amely nevében a dicső versenymúltra utal, formájában pedig a jövőt vetítette előre. Íme a Bentley Hunaudières története.
Az 1930-ban megrendezett Le Mans-i 24 órás futamon Sir Tim Birkin az egyik Blower Bentley volánja mögött epikus csatában előzte meg a Mercedes SSK-t vezető Rudolf Caracciola-t a híres Hunaudières egyenesben (ez a mai Mulsane szakasz), méghozzá úgy, hogy az egyik kereke a füvön futott. A versenyt ugyan egyikük sem fejezte be, a német elektromos hiba, az angol motorprobléma miatt adta fel a versenyt, de ennek ellenére két másik Bentley futott be az élen. Szóval a Bentley koncepcióautójának a neve a híres-neves pályára és az egykori futamra utal.
Egy koncepcióautó esetében a tervezők és a mérnökök teljesen szabadjára engedhetik a fantáziájukat, talán ezért sem véletlen, hogy a legizgalmasabb koncepciók általában sportautóformát öltenek. Nem véletlen, hogy ilyen nevet csak egy szupersportautó kaphat. Az 1999-ben, a Genfi Autószalonon bemutatott járgány egyértelműen jelezte, hogy a VW nem csak egy értékes márkát szerzett, hanem fontos szerepet szánnak neki a jövőben. A koncepció formaterve és műszaki megoldásai is arra utaltak, hogy bizony a jövőben is az autógyártás élvonalában kívánják tartani a márkát.
A formatervért a VW akkori fődesignere, Hartmut Wakuss felelt. A letisztult vonalvezetést elnézve azt gondolom, hogy szép munkát végzett. Annak tükrében pedig főleg, hogy szerintem a VW éra alatt készülő típusok bár különlegesek, de a nagy körlámpákkal az orrukon nem túl szépek, ugyan próbálkoznak ezen változtatni mostanság, de még mindig nem az igazi. A karosszéria alumíniumból és karbonszálas anyagból készült, ez utóbbit még azelőtt nem használták a márka autóiban.
A beltérben a valódi bőr és a fémfelületek a meghatározóak. Nubuck és Conolly bőr, amelyek barna és zöld színben pompáznak. A műszerfal egyes felületein pedig alumínium burkolat, ami a régi Bentley autókra emlékeztetnek. Minimális műszerezettség, ahogy az egy sportautóba kell, de az egész beltér inkább a kényelmes kialakítást helyezi előtérbe, mint a sportos vezetést.
Végezetül pár szót a hajtásláncról, ami akkoriban újdonságnak számított. Két V8-as motorblokkot egymás mellé illesztve alakították ki a nyolcliteres W16-os szívet. A szűk hengerszögű motor VR volt, csak 5, illetve 6 henger helyett kicsit nagyobb. A teljesítményét tekintve 623 lóerőt és 760 Nm forgatónyomatékot produkált, amelyet egy ötfokozatú manuális váltóművön keresztül juttatott el mind a négy kerékhez. Ez volt a Bentley első középmotoros és összkerekes autója.
A Bentley ugyan sosem készítette el a szériaváltozatot, sőt azóta sem készítettek hasonló szupersportautót. Azonban az alapok, legfőképp a motor a későbbiekben elvezetett a Bugatti Veyron megalkotásához.
Forrás, képek: Bentley
A cikk elkészítése kb. 4 órát vett igénybe.
