Az FSC járművei közül talán a Žuk a legismertebb, a 90-es években még jópárral lehetett találkozni az utakon, de mutatóban még most is szem elé kerül egy-egy példány. A Žuk pedig gépészetét tekintve régi amerikai mintákat követett, hiszen 1936-tól az addig vasúti kocsikat és gőzturbinákat gyártó acélipari vállalat belefogott az autók gyártásába. A II. Világháború kitöréséig egy, a General Morors-al kötött megállapodás után Buick, Chevrolet és Opel licenc alapján gyártottak személykocsikat, valamint Chevrolet teherautókat. A háború után a Žuk mellett a Polski Fiat 125p motorblokkját is ebben a gyárban öntötték. A világégés előtt a vállalatot Lilpop, Rau i Loewenstein néven jegyezték, később ebből lett Fabryka Samochodów Ciężarowych, azaz FSC.
Ugorjunk egy nagyot az időben! A 90-es években Lengyelországban magas vámokkal súlytották a külföldről érkező autókat, a Peugeot pedig erre megoldást keresve lépett frigyre az FSC-vel, hogy a 405-ös típus helyben készülhessen. A karosszériák és az alkatrészek java Franciaországból érkezett az üzembe, a fényezés és az összeszerelés viszont helyben történt.
A modellt alaposan a kelet-európai pénztárcákhoz igazították. Karburátoros motorok, kurblis ablakok kerültek a lengyel 405-ösökbe, de még a hátsó ülés dönthetőségéről is le kellett mondaniuk a vásárlóknak. Végül 1993 és 1995 között összesen 3802 db Peugeot 405 készült a Žuk-gyárban, majd érkezett a Daewoo, a történet innen talán már többeknek is ismerős.
A helyben gyártott 405-ösből a Lengyel Közlekedési Múzeum is birtokol egy keveset futott darabot. A helyiek büszkék voltak ezekre az autókra, többet is őriznek nagy becsben tartva. Állítják, hogy ezek az autók gondosabban voltak összerakva, mint a francia földön készült példányok. Hogy ebből mennyi az igazság és mennyi a büszkeség, azt nem tudom, mindenesetre képeken nem mutatnak rosszul.
Érdekes a világ. Egy üzem, ahol egykor Buick és Chevrolet készült, később Žukot gyárt, aztán francia, majd később koreai autókat. Hihetetlen történet, ugye?