Nyugalom, nem őrültünk meg, és a nyári meleg sem vette el az eszünk. A címben olvasható triangulum kapcsán senki ne gondolja azt, hogy a kis fémháromszög idiofon hangszerről lesz szó. Ez a triangulum nagyon más, fehér, V12-es és egy bizonyos New Edge designvonal előfutára volt, amelyet a Ford a ’90-es évek második felében, és a 2000-es évek elején alkalmazott nagy sikerrel. Egy igazi szupersportautó koncepció következi, amely nem más, mint a Ford GT90.
Az oldal panelen lévő Ford logó fölötti színes gombot megnyomva nyíltak az ajtók.
1995-ben a Detroiti Autószalonon a Ford egy igazán merész formavilágú koncepcióautóval lepte meg a világot. A design tekintetében az egységes sima felületek és az éles vonalak kombinációja jellemezte, néhol megtörve egy-két ívvel. Akkoriban minden gyártó próbálta levetkőzni a ’80-as évekből örökölt szögletes formákat (nagy kár), és mindenki kerekített, gömbölyített, ezzel a trenddel homlokegyenest szembe bent az amerikai óriás. A GT90 azért született, hogy leteszteljék a közönség reakcióját az ilyen szokatlan formák vonatkozásában, hiszen ekkor már a fejlesztés utolsó szakaszában volt a Ka és a Puma, illetve már javában dolgoztak az Escort utódján is. De ez a járgány nem csak megjelenésében, hanem technikájában is újat mutatott anno. De egyelőre még ízlelgessük a külsejét.
Háromszögek mindenfelé.
Az egész karosszérián, amely zömében méhsejt szerkezetű alumínium, illetve üvegszálas és itt-ott karbon burkolóelemekből áll, domináns elem a háromszög motívum. Jutott belőle az ajtókra, az oldalsó légbeömlők is ilyenek, a hátsó lámpák és a far részt megkoronázó négyes kipufogócsokort körbefogó panel is háromszögek kombinációja. Éles vonalak fognak közre sima felületeket. Nagyon egyszerű recept ez, amelyet már az óvilágban, egy bizonyos Marcello Gandini is sikeresen alkalmazott. De ezt a csúcsgépet nem az olaszok tervezték, hanem ízig-vérig amerikai. A forma és az akkori új designfilozófia megalkotója Jack Telnack volt, aki 1980 és 1997 között a Ford designért felelős elnökhelyettese volt.
“New Edge”
Így nevezte a Ford a ’90-es évek végén bevezetett új formanyelvét, amely szériában először a kis Ka-n debütált, majd szépen sorban az újonnan érkező autók is ennek a jegyében születtek. Úgy mint a Puma, az első Focus, a Mondeo harmadik generációja, vagy a Cougar. Leglátványosabban talán az 1999-ben debütált Focus sikerült, amely alaposan felrázta az alsó középkategória unalmas állóvizét. A határozott élekkel operáló autó szemmel láthatóan izgalmasabb volt, mint a korabeli G Astra vagy a négyes Golf. A Focus világsiker lett, még az év autója címet is elhódította. Személyes vélemény, de a modern Fordok közül nekem ez az éra tetszik a leginkább, az ezt követő generációkban csak a útkeresés és az unalom tükröződik.
Az ígéretes külső ehhez illő beltartalmat is kínál. Folytassuk a bemutatót az autó szívét adó V12-es motorral, amelyet középen helyeztek el, és természetesen a hátsó kerekeket hajtja. A motort a Lincoln Mark VIII két darab V8-as blokkjából rakták össze. Természetesen most jogos lenne a kérdés, hogy akkor miért nem 16 hengeres. A válasz igen egyszerű, lecsíptek két hengert a Lincoln blokkról, így azért némileg egyszerűbb a konstrukció is, és kisebb helyen elfér. A motor egyébként a Jaguar XJ220-ból származik, csak úgy, mint a kettős keresztlengőkaros futómű és az ötfokozatú manuális váltómű is. Ez utóbbit egyébként az FF Developments és a Ricardo közreműködésével fejlesztették a Ford SVT részlegénél. Tudjuk persze, hogy az XJ220 sem kapott végül V12-es erőművet, a szintén a Ford fennhatósága alatt túlélő brit márkánál akkoriban máshogy döntöttek. De térjünk csak vissza a GT90-hez, amely nem véletlenül kapta ezt a nevet. Ugyanis az volt az eredeti terve a Fordnak, hogy ez az autó lesz a híres GT40, és a kevésbé ismert, de nagyon ritka GT70 utóda.
Négy darab Garret T2 turbó, hat liter, 720 lóerő, mindez 370 km/h-ra elegendő.
Aki beül a GT90-be, az talán kicsit úgy érzi magát, mintha a ’90-es évek, vagy a 2000-es évek elején készülő Ford modellekben ülne. A lilás-kék (vagy tintakék) kabinban szintén a háromszögek és az éles vonalak a meghatározóak, khmm az első Ford Focus, Még az indítókulcs is háromszög alakú, a fém óracsoport pedig szerintem nagyon jól illik ebbe a színvilágba.
Merész formák és színek.
De nem csak a külső és a belső sikerült kirívóan látványosra, műszaki szempontból is mutatott pár új trükköt az autó. Többek között aktív hátsó szárny, amely belesimul a karosszéria éles vonalaiba, illetve ez volt az első olyan Ford, amelyben infravörös holttérfigyelő rendszert alkalmaztak.
Ez a forma egyszerűen nem avul el, ma is megállná a helyét akármelyik autószalonon.
A GT90 bemutatásakor még tervben volt, hogy készül belőle szériaváltozat, de ez sosem valósult meg. Az igazi GT40 utódra egészen a Ford GT 2005-ös megjelenéséig kellett várni. Viszont így is egy remek, habár rövid designkorszakot köszönhet neki a Ford.
Ne maradj le semmiről! Kövessetek minket az alábbi felületeken!
Vancello a Facebookon: Katt
Kövess minket az Instagramon is: Katt
Ne maradj le a Roncsvadászok csoportunkról sem: Katt
Ha youngtimerek érdekelnek, akkor Roncsvadászok’90s: Katt
Benzingőzős zárosztály, egész évben nyitva – Vancello Café: Katt
Képek, infók: Ford
