Monaco Grand Prix retró

A Côte d’Azur apró gyöngyszemén immáron 66 éve rendeznek hivatalosan is F1-es futamot, a monacói versenypálya és az itt rendezett verseny azon kevesek közé tartozik, amelyeket minden évben szívesen megnézek. A monacói futam és a pálya olyan híres-neves, mint például a 24 órás Le Mans-i, a Spa-ban megrendezett versenyhétvége,  a zöld pokolként becézett Nürburgring, vagy a Festival of Speed Hill Climb.

rudolf_caracciola_1.jpgA mai napig a leghíresebb futamok között említik 

A mostani hétvégén ismételten ide látogat el a száguldó cirkusz, ennek apropóján egy kicsit visszatekintünk a pálya múltjára főként régi fotók felidézésével. A Károly-hegyi pálya már az F1 első bajnoki évében, 1950-ben is szerepelt a versenynaptárban, azonban már jóval korábban is rendeztek itt Grand Prix versenyeket. Az első versenynek 1929-ben volt a helyszíne a parányi hercegség, ezen a futamon az angol William Grover-Williams nyert méghozzá egy Bugatti volánja mögött. Az autósport ekkor már nem volt idegen dolog errefelé, hiszen 1911 óta itt rendezik meg a szintén méltán híres Monte Carlo ralit is. A pálya több szempontból is híres és ismert; 1933-ban itt rendezték meg az első olyan futamot, ahol a rajtsorrend az időmérő alapján dőlt el, ez a pálya az F1 legrövidebb helyszíne, így a megtett körök száma a legtöbb, jelenleg 78, régebben 100 körösek voltak a versenyek. 

1929_gp-monaco_bugatti-37a_williams_01_eileen_ellison_1935.jpgWilliam Grover, az első monacói futam győztese egy Bugatti Type 35B volánja mögött

A pálya további érdekessége, hogy itt található a nemzetközi versenyhelyszínek leglassabb kanyarja is, a Mirabeau utáni Grand Hotel hajtű (korábbi nevén Loews), ahol szinte állóra fékeznek az elfordulás előtt, az átlagsebesség is mindösszesen 150 km/h körül alakul. Továbbá szinte lehetetlen előzni, Monacóban nincsenek bukóterek, aki hibázik az bizony csattan is, így a biztonsági autó gyakori vendég.  A helyi pilóták közül eddig mindösszesen hárman versenyeztek itt: André Testut, Olivier Baretta és Louis Chrion, közülük csupán Chiron tudott felállni a dobogó tetejére méghozzá – nem meglepő módon – egy Bugattival. 

louis_chiron_winning_the_1931_monaco_grand_prix.jpgLouis Chiron nyerte meg az 1931-es futamot, Bugatti Type 51

A II. világháború kitöréséig minden évben megrendezték a Monacói Nagydíjat, addig többek között itt győzedelmeskedett Tazio Nuvolari egy Alfa Romeo 8C “Monza” által, valamint Rudolf Caracciola is. A világháború éveiben 1938-tól egészen 1947-ig nem rendeztek itt futamot, majd az utolsó, még az F1-es korszak előtti versenyt 1948-ban rendezték meg, amelyet Giuseppe “Nino” Farina nyert meg egy Maserati 4CLT versenyautóval.

rudolf-caracciola-won-the-1936-monaco-grand-prix-at-the-wheel-of-a-mercedes-benz-w-25.jpgCaracciola, becenevén a Regenmaister, Mercedes-Benz W25K

A rákövetkező évi futamot törölték, mivel ekkor hunyt el II. Lajos monacói herceg. Majd 1950-ben rendezték meg a hercegség első F1-es futamát, amelyet az akkor már ötszörös bajnok, Juan Manuel Fangio nyert meg a 34. rajtkockából egy Alfa Romeo 158 által. 1951-ben, valamint ’53 és ’54 között nem volt része az F1-es világbajnokságnak a monacói futam, a ’55-ben tértek vissza újból ide a versenyzők, azóta minden évben megrendezésre kerül a futam. Az 1955-ös futamon történt először olyan baleset, amely során az autóval bezuhantak a kikötő vizébe, Alberto Ascari a Lancia D50-nel a 80. körben esett a vízbe. 

monaco-grand-prix-1955-ascari-crash-water.jpgAscari négy nappal később Monza-ban életét vesztette

A 60-as években főként Graham Hill uralta Monacót, itt zsinórban háromszor (1963-1965) is a pódium tetejére állt, majd még kétszer (1968-1969) tudott itt nyerni. Hill beceneve így “Mr. Monaco” lett, ötszörös monacói győztesként sokáig letaszíthatatlan volt erről a trónról, még Schumacher sem tudta ebben megelőzni. A ’80-as évek végétől egészen 1993-ig azonban hat győzelmével Ayrton Senna megtörte ezt a rekordot. 

graham_hill_brm_1966_monaco.jpgGraham Hill háromszor a BRM, majd kétszer a Lotus-Ford csapatban győzött Monacóban

Az F1-ben ma is aktív szerepet vállaló Niki Lauda zsinórban kétszer, 1975-ben és 1976-ban is megszerezte a monte carlo-i futamgyőzelmet a Ferrari színeiben. Majd a 80-as évek közepéig a Prost-Senna éráig senkinek sem sikerült itt egymást követő években győzedelmeskednie. Allain Prost a McLaren-TAG színeiben egymás után háromszor hozta el az elsőséget (1984-1986), majd még győzni tudott 1988-ban is. 1987-ben már Senna szerezte meg az aranyserleget a Lotus-Hondával, ez volt az első monacói győzelme, majd ’89 és ’93 között minden évben ő nyert. 

toleman_ayrton_senna_1984_monaco.jpgLegendás verseny a ’84-es Monacói Nagydíj

A hercegség futama az egyetlen az F1 történetében, ahol apa és fia is győzedelmeskedni tudott, 1983-ban Keke Rosberg a Williams-Forddal állt a dobogóra az ötödik helyről rajtolva. Harminc évvel később ugyanitt a fia, Nico Rosberg rajt-cél győzelmet aratva szerezte meg az első helyet, amelyet azóta is minden évben ő birtokolt. 

A Monacói Nagydíj máig a leghíresebb futam a motorsportok világában, aki ide versenyezni jön, az győzni szeretne, a pilóták körében is óriási a presztízse az itt megszerzett futamelsőségnek. Ez a versenypálya továbbá az egyetlen hely a versenynaptárban, amely május végén telik meg élettel, ekkor ugyanis a futam előtt pár héttel épül meg a boxutca, kerülnek helyükre a védőkorlátok és a nézőtér, az év többi napján ugyanis a pálya nyomvonala az utcai közlekedőké. Valamint ez az egyetlen olyan versenypálya a világon, amelynek aszfaltján a pilóták szinte egy egész államot körbe tudnak autózni. 2009-ben a pályát a világ legszebb sportlétesítményének választották, én is azt gondolom, hogy ettől szebb helyen tényleg nem lehet autóversenyt rendezni.

 

Total
0
Shares
Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share