A Daimler név hallatán bizonyára sokan a Mercedes-Benz anyavállalatára, a Daimler AG-ra asszociálnak, és csak keveseknek jut eszébe az egykori brit autómárka, amelyet szintén Daimlernek hívtak. Herry John Lawson 1896. január 14-én alapította meg The Daimler Motor Company Limited néven a saját autógyártó cégét, amely Nagy Britannia első autógyára volt. A történet természetesen ettől azért korábbra nyúlik vissza, és természetesen szerepe van benne a német Gottlieb Daimlernek is, hiszen a névhasználatot és számos más védjegyet használtai jogát tőle vásárolt meg Frederick Richard Simms, akinek a korábbi vállalataiból jött létre a szóban forgó angol Daimler. Persze most nem szeretném a cég történelmi múltját részletezni, azt azonban mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy 1904-ben a BSA vásárolta fel, majd 1960-ban a Jaguarhoz került a márka, amely a nevet egészen 2007-ig használta, igaz akkor már csak átemblémázott Jaguar XJ típusokon.
Az I. világháború előtti, valamint a két világégés közötti időszak volt a brit Daimler aranykora, illetve a márka egészen az 1950-es évekig a brit királyi család első számú autóbeszállítójaként is funkcionált, amely szerepből ezután a Rolls-Royce váltotta le. Ugyanakkor a Daimler készítette el az első angol V12-es motort is, amelyet Double-Six-nek neveztek el, ez rovatunk legújabb szereplőjének az apropója is. Akkoriban az európai luxusautók csak úgy tudtak erősebbek és gyorsabbak lenni, hogy növelték a motor méretét és a hengerek számát. A ’20-as és a ’30-as években született meg a legtöbb autókolosszus, amelyek orrában nagyobbnál nagyobb motorok dolgoztak, mint addig valaha is. 1925-ben mutatta be a Rolls-Royce a Phantom első generációját, amely a korszak egy kiváltképp modern luxusautójának számított, a Daimler nem szívesen adta volna át a vezető helyét az angol prémium márkák között, ezért a következő évben bemutatta az első V12-es motorral szerelt autóját, amelyet egészen 1938-ig készítettek négy különféle motorméretben.
Egy sofőr visszaemlékezései szerint “a valóban előkelő emberek Daimler-t vásároltak, míg a Rolls-Royce-t azok az újgazdagok, akik lekvárral vagy zöldségekkel tettek szert hatalmas vagyonra.”
A Daimler 40/50 típusát 1931 és 1935 között gyártották, amelybe a Double-Six motor 6,5 literes változata került, ehhez a motorhoz ekkor már a Wilson-féle négyfokozatú félautomatikus váltót társították. A Daimler által alkalmazott V12-es motor érdekessége volt, hogy nem hagyományos szelepeket alkalmaztak benne, hanem hengeres tolattyúkkal oldották meg a hengerek töltését és a kipufogógázok ürítését. Az üzemanyagellátásról két darab Daimler 7-Jet karburátor gondoskodott, amelynek köszönhetően 150 lóerő mozgatta a bő 2,6 tonnás autócsodát.
A hűtődísz az ismert francia szobrász, François Bazin alkotása. A Daimler 1929-től alkalmazta a kettéosztott hűtőmaszkot, amellyel a hathengeres motorral szerelt típusoktól akarta megkülönböztetni a V12-es modelleket..
A képeken is látható példányt 1932-ben készítették Herbert Wilcox megbízásából, aki a feleségének, a híres angol filmsztárnak, Anna Neagle-nek rendelte meg az autót. A 32382 alvázszámot viselő darab egyedi felépítménnyel büszkélkedhet, amelyet a Martin Walter Ltd. készített H.R. Owens tervei alapján. Első pillantásra is látszik, hogy nem akármilyen autószoborról van szó, a tengelytávja bő négy méter, így a leghosszabb Double-Six modellről van szó.
A hosszú orr, a lehető legalacsonyabb ablakok és az óriási drótküllős kerekek mind mind hozzájárulnak az autó robosztusságához. A négy öngyilkos ajtóval felszerelt kocsiszekrény a kor legmagasabb luxus elvárásainak felelt meg, a beltérben valódi bőr és fa kombinációját alkalmazták. A kényelmet szolgálta a szélvédőhöz szerelt üveg napellenző, a kezelését pedig megkönnyítette a Dewandre-féle vákumos fékrásegítő. A képeken jól látható, hogy az autó egy komplett autószerelő műhelyt is magában foglalt, a hátsó ülések alatt, illetve a csomagtérben rengeteg szerszám és tartozék kapott helyet, valamint hátul dupla pótkereket szereltek fel, ha esetleg beütne a defekt.
Szinte mindenre gondoltak, egy komplett szerviz van az autóban elrejtve..
Martin Walter
Az angol karosszériaépítő manufaktúra múltja egészen 1773-ig nyúlik vissza, ekkor alapította ugyanis a névadó a Martin Walter Ltd. céget, amely hevederek gyártásával foglakozott hosszú időn át, később hintókat és lovaskocsikat is gyártottak. Az automobilizmus hajnalán a cég folytatta a tradicionális tevékenységét, csak a felépítményeit már nem lovak által vontatott járművekhez, hanem motorizált önjáró alvázakhoz készítették. Főként a Daimler, a Benlety, a Rolls-Royce és a Mercedes-Benz márkáknak készítettek egyedi kocsiszekrényeket
1937-ben egyesültek az Abbey Coachworks Ltd-vel és így létrejött a Wingham Martin Walter Ltd., amely már főként repülőgépekbe való üléseket tervezett és gyártott. Az 1950-es években a cég ismét fókuszt váltott, mivel népszerűvé vált az emberek körében a kempingezés, ezért kempingautókat kezdtek el gyártani, első típusaikat ’54-es Bedford CA kisteherautókból építették át. Később a nevüket Dormobile-ra változtatták, a cég életében volt pár pénzügyileg nehéz év, azonban a mai napig léteznek és továbbra is kempingautókkal foglalkoznak.
Amint elkészültek az autóval, máris vitték a ’32-es Eastbourne Concourse d’Elegance kiállításra, ahol a zsűri az első díjjal értékelte ezt a csodás alkotást. Ezután bő 60 évig ez az autó nem is mutatkozott meg a nyilvánosság előtt. A híres filmsztár után a Man szigetre került, az akkori tulajdonosa kiszereltette belőle a V12-es motort, majd egy Buick sornyolcassal helyettesítette, de szerencsére a legendás motor nem lett az enyészeté, hanem gondosan elrakták. 1990-ben tűnt fel ismét a színen ez a Daimler, ekkor Londonban javították a karosszériáját, majd négy évvel később az USA-ba került az autó, ahol a kaliforniai Mark Goyette által megkezdődött az öt éven át tartó teljes restaurációja.
1999-ben ismételten a teljes pompájában ragyogott ez az art deco stílusú gépcsoda, amely az 50. Pebble Beach Concourse d’Elegance rendezvényen megnyerte a “Best of Show” díjat, 67 évvel azután, hogy először az angliai Eastbourne-ben díjazták. Egy évvel később a Blackhawk kollekció része lett, majd ezt követően a Classic & Exotic, Inc. tulajdonos, Peter Ministrelli szerezte meg magának. Neki köszönhetően a 2006-os Meadowbrook Concours-on, a 2006-os Quail Motorsports Gathering-en, és legutóbb tíz évvel ezelőtt, a 2008-as Villa d’Este Concorso d’Eleganza rendezvényen, a Comói-tó partján is megcsodálhatta a közönség. Azt hiszem egy ilyen különleges autómobilnak, csak ilyen különleges helyek dukálnak.
Tömegtermelésnek és silányságnak nyoma sincs, mindent kézzel, aprólékosan készítettek..
A Daimler Double-Six 40/50 Sport Saloon az egyes források szerint 25, mások szerint 75 példányban készült Double-Six széria teljesen egyedi példánya. A 6,5 literes motorral szerelt példányok közül 1935 és 1938 között készült kilenc olyan is, amelyeknek a motorját hagyományos szelepekkel látták el. A Daimleren kívül ilyen nagyméretű hengertolattyús V12-es motorral még csak a francia Voisin próbálkozott több-kevesebb sikerrel, de az már egy másik történet.
Forrás: coachbuild.com, supercars.net, Boulevard Motorcars
Idézet: Autóenciklopédia (Négyesi Pál, 2006)
