Időmérő: egy Rolexet az életért

Rolex Oyster Perpetual Datejust (1976)

A Formula-1 nagy öregje, Niki Lauda a száguldó cirkuszban a Scuderia Ferrarinál érte el a legnagyobb sikereit. A csapat is sokat köszönhet neki, hiszen az 1972 óta tartó sikertelenségüket Lauda törte meg, amikor 1974-ben a spanyol futamot az olasz istálló színeiben megnyerte. Egy évvel később már a világbajnoki címet is elhozta Enzo Ferrarinak, azonban 1976-ban az élete nagyot fordult.

Lauda volt a Nürburgring ördöge, 1975-ben hét perc alatt futotta a körrekordot a zöld pokolban a Ferrari 312T volánja mögött. 1976-ban nagy lendülettel vezette a bajnokságot, a brit futamon az idény ötödik győzelmét is behúzta, és ekkor már bő kétszer annyi pontja volt, mint a legfőbb riválisainak, James Huntnak és Jody Schekternek. Majd következett a Német Nagydíj, amelyet ismételten a Nürburgringen rendeztek. Az osztrák pilóta tudta, hogy a ring nem a legbiztonságosabb pálya. A hosszú versenypályán csak bizonyos pontokon tudtak bemenni a biztonsági autók, illetve nagyobb baj esetén a tűzoltók és a mentők is. Megpróbálta a pilótákat arra buzdítani, hogy ne induljanak el a versenyen, végül ő maga is rajthoz állt.

1976. augusztus 1-jén a második körben a Bergwerk kanyar előtti gyors balosban elvesztette az uralmát a Ferrari fölött és nekicsapódott a pálya melletti korlátnak, megpördült. Az autó tankja megsérült és a Ferrari lángokba borult, majd Brett Lunger a mögötte érkező Sturtees-Ford autóval nem tudta kikerülni. Lunger időben elhagyta az autóját, azonban Lauda bent ragadt a pokollá váló versenygépben.

Az időközben a kanyarhoz érő Arturo Merzario, Guy Edwards, Harald Ertl és Lunger próbálták kínkeservesen kihúzni Nikit az autóból. Merzario-nak köszönheti főleg az életét, mert ő volt az egyetlen, aki tudta, hogy a Ferrari biztonsági övének a csatját, hogyan lehet oldani. Niki súlyos égési sérüléseket szenvedett a 800 fokos égő autópokolban, és a mérgező gázokat is belélegezte, amelyek megrongálták a tüdejét. Bekövetkezett az, amitől tartott, és ami miatt bojkottálni akarta a futamot. Azonnal kórházba szállították, ahol kómába esett. A Ferrari ezután Carlos Reutemannt ültette Lauda helyére, akire korrekciós műtétek és számtalan kezelés várt. A címvédés egyre távolabb került az osztrák pilótától, habár csak két futamot hagyott ki, de James Hunt megközelítette a pontversenyben. Azonban Niki igen akaratos és kitartó volt. Alig hat héttel a balesete után újra autóba ült, és folytatta a rivalizálást a mclarenes Hunttal. A szezonzáró Japán Nagydíj előtt Hunt lemaradása három pont volt Laudával szemben. 

A japán futam kellően drámai volt, James Hunt a harmadik helyről rajtolt, mögötte volt Lauda, a hétvégét a szakadó eső határozta meg. Niki két kör után kiállt a versenyből, mondván, hogy nem biztonságos így vezetni. Hunt a harmadik lett, és egyetlen egy ponttal előzte meg riválisát, így megszerezte élete egyetlen F1-es világbajnoki címét. 

Az 1976-os bajnokságot ugyan elvesztette, de az életét megnyerte az osztrák legenda. Merzario-nak hálája jeléül még ugyanebben az évben egy arany Rolex Oyster Perpetual Datejust karórát ajándékozott, amelyet az olasz versenyző a mai napig hord.

A 18k aranyóra automata szerkezettel van ellátva, a 34 mm átmérőjű tokban a kék számlap remekül harmonizál a nemesfém színével. Mivel különleges története van, ezért vélhetően az értéke is rendkívül magas lehet. Egyébként is, ebből az évjáratból az igazán kiváló példányok ára meghaladja az 5 millió Ft-ot is.

Total
0
Megosztások
Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share