A mára nyomtalanul eltűnt Fiat Ritmo is megjárta annak idején a ralipályákat, erre emlékeztet minket ez az 1979-es fotó. Több, mint tíz éve ültem utoljára Ritmoban, ami igen-igen harcedzett volt, de a forma tetszett. Neked volt hozzá szerencséd?
Total
0
Shares
14 hozzászolás
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .
Nekünk volt. 1.7 D, szétdohányzott, szétrohadt, de még az első generációs a hátsó csíklámpákkal, a kerek kilincsekkel és ugyanazzal a frontrésszel, mint a képen. Még a gyári alufelnik voltak rajta.
Megbízhatatlan volt, büdös, zajos, zörgős és lomha, de nagyon imádtam a formáját. Mikor nagynéha felkerül egy eladó példány (de szigorúan az első generációsból), mindig megkívánom.
Fateromnak ez volt az első nyugati autója. De már az utolsó szériából. Nekem csak sajna halvány emlékeim vannak róla. Diesel volt, de rendszámára ma is emlékszem.
Én nemhogy ülni,de még látni se nagyon látok ilyet. Évente egy-kettőt talán :/
Nekem volt, mármint szerencsém.
Először egy 105 TC-hez. Egy alig 10 éves megkímélt példányhoz.
Az a 105 lóerő elég rendesen vitta azt a könnyű kasztnit.
Érdekes, hogy a 125TC, és a 130 TC, noha későbbiek voltak, nagyobb motorral, több lóerővel, nem tűntek (sokkal) erősebbnek.
Dupla karbi, 8 szelep de két vezérműtengely, királyság volt.
@poteka: A kerek kilincs mindent visz. 🙂
@driftrabi: Kép maradt róla?
@Magyar[HUN]: Kb. én is ennyit látok. Lehet, hogy ugyanazokat. 😀
@metalex: Ha tudnék, kipróbálnék egyet.
nekünk volt két Ritmo is.
egy korai, olyan mint a képen, szürke színben, 5 ajtós.
híres volt az elektromos hibákról:-)
ennek csúnya vége lett egy csokibarna wartburggal való találkozás következtében.
a második egy piros turbodiesel.
ennek egyszer kilyukadt a blokkja, ami sokáig az udvar végében kallódott…
van itthon az egyik fiókban egy Ritmo TurboDS felirat:-)
tényleg eltűntek, a használtautós oldalakon sincs sok…
@vancello: Sajnos nincs
Nekem volt kettő is a 90-es években, az első az egy CL 75 Szimpla lámpás,karika kilincses a maga 75 pacijával,persze benyás ( fehér ),ezt nagyon szerettem,ment mint az ördög és keveset fogyasztott.Ha kellet akkor a legtöbb hibáját magam javítottam bár annyi nem volt mint a dieselnek ( piros ).A benyás bárhova elvitt és haza is hozott.A pirost nagyon utáltam fiatalon az első gázolajos kocsim (azóta sem vettem családi autónak gazolajost ) volt és az összes hibát produkálta amit csak lehetett,elektronika, adagoló, kompresszió stb.Szerintem a vételár 2-3 szorosát költöttem rá.Ezek után még egy hölgy le is zúzott.Miután a biztosító csengetett,boldogan adtam el,persze mindent elmondtam a vevőnek nem vett zsákbamacskát.Én pedig a kocsi eladásából és a biztosító pénzéből vettem egy brutál amerikai kivitelű vw santanát 5 hengerrel 115 pacival.
Néhány utcával arrébb áll egy cabrio Ritmo, sötétbarna. Használós autónak látszik, bár szerintem most télre bevitték fedett helyre.
Nálunk a szomszéd utcában van egy első generációs Ritmo. Reggelente amikor látom a parkolóban mindig fáj a szívem hogy nem egy fűtött garázsban parkol szegény. Őszintén szólva az állapota a korához képest nem tűnik rossznak. A kora miatt egy kis kötelező „egészségügyi” felújítás után kellemes kis autó varázsolható belőle.
@Piet: Egyik ismerősöm akar venni egyet, mert régebben volt neki. Sajnos még nem érett klasszikussá, pedig a forma miatt megérdemelne némi megbecsülést.
@vancello: Mivel itthon már alig van vállalható állapotú eladó példány, érdemes lenne szétnézni Olaszországban. Ezen a weboldalon lehet találni (gyakorlatilag ez a magyar használtautó.hu olasz megfelelője) : http://www.autoscout24.it
Én egy dízel Ritmoval tanultam vezetni ’98-ban. 🙂 Ha jól emlékszem kerek kilincses volt és dupla fényszórós. (Bár ilyet nem találtam a neten… akkor viszont nem kerek kilincses volt)
Nekem is volt első generációs 1.7D. Évekig azzal mentünk a haverokkal az ország minden szegletébe az összes rali OB-t megnézni és imádtuk a fogyasztását.