Ma 27 éves a Ladám, legalábbis ha a nyilvántartásba vétel dátumát nézzük. Minden évben megemlékezek erről, most éppen 10. alkalommal.
Sajnos megviselte az alvázvédelem hiánya, így jövő héten műhelybe költözik, hogy az összevásárolt karosszériaelemek felkerülhessenek a rozsdaette részek helyére, majd újra is lesz festve természetesen. A rozsdán kívül a beltérben néhány kárpit szorul cserére.
Talán bárki más a könnyebb utat választaná, és venne egy másik autót, én azonban ragaszkodom hozzá, hiszen 10 éve ő a négykerekű társam.
Azt hozzá kell tennem tárgyilagosabb olvasóimnak, hogy a rozsdás külső jó műszaki állapotú mechanikát rejt, bárhová nyugodtan elindulok vele. Jó a fék, van rendes futómű alatta, kanyarodik, világít, jó a motor is, sőt a magas fogyasztást is sikerült visszaállítani a megszokott mértékre, miután a kiszakadt benzincső javításra került. Megbízhatóság? Még mindig számíthatnak rám a barátok és ismerősök – idén is vontattam már vele nála modernebb lerohadt technikát – és ez a felújítás után is így lesz, ahogy 10 éve mindig.
Remélem, a legközelebbi róla szóló írásban már régi fényében fog ragyogni az öreglány.