Nemrég azt kértem a Facebook profillal rendelkező olvasóimtól, hogy sorolják fel az abszolút három álomautójukat. Úgy gondoltam, hogy ideje megosztanom Veletek az én kedvenc autóimat is. Mivel szintén rengeteg autót szeretek, így nekem sem volt könnyű feladatom. Annyiban viszont szerencsés vagyok, hogy nem korlátoz annyira a terjedelem, így nem csak három, hanem több álomjárgányomról is írhatok Nektek pár sort. Remélem, legalább annyira érdekes lesz számotokra, mint nekem a Ti kedvenceitek. A kommentekben természetesen számítok a legkedvesebb autóitok listájára, ezúttal korlátok nélkül, akár képeket linkelve is!
Alfa Romeo 75
Kerestem ilyen autót is, amikor a Lanciát vettem, de vagy túl drága volt, vagy menthetetlen lom. Ermanno Cressoni überszögletes formaterve, és a transaxle elrendezésű hátulhajtós konstrukció már éppen elég érv mellette. De a hangját hallottad-e már egy ilyen autónak? Az a sornégyes benzines motor maga a mámor, a V6-ról nem is beszélve. Amúgy az utolsó nagy szériában gyártott milánói Alfa volt, mivel 1986-ban bekebelezte őket a Fiat. Szívfájdító tény, hogy talán már az egész egykori gyárat elbontották…
Fiat 131 Abarth
Egyszer vittek egy Supermirafiorival 15 évesen, szerintem azért szeretem. Rozsdás volt, de hörögve üvöltött, a vezetője pedig nem sajnálta a gázt. 32 évesre öregedtem az alatt a 20 km alatt, azóta is annyi vagyok. Lélekben maradtam 15. 🙂 És akkor még nem beszéltünk a rali változatról. Apám, nézd azokat a szélesítéseket! A klasszikus orrmotort, a hátsókerék-hajtást! Aki szereti a VFTS-eket, az biztosan kedveli a Fiat hetvenes évek végi kétszeres világbajnok gépét is. Ha másért nem, a formai hasonlóság miatt. Ugyan nem kötődnek hozzá a fent említetten kívül emlékeim, de mégis itt a helye ebben a posztban.
Alfa Romeo Giulia Sprint GTA
Pontosan meg tudom jelölni a Google térképén, hogy hol láttam életemben ilyen autót. Egy veterános verseny keretein belül hajtottak át a falun, én meg álltam ott leesett állal. A formája azonnal beleégett a retinámba, aztán amikor elindult, majd’becsináltam a gyönyörtől. Aki nem érti, mit szeretek benne, annak feleslegesen részletezem, a többieknek pedig a szöveg is felesleges, bőven elég a kép. Tipikusan olyan autó, amiben nem ültél, de imádod.
Lancia Fulvia HF Zagato
Tessék, egy autó, amit eddig csak képen láttam. Teljesen biztos vagyok benne, hogy kifolynának a könnyeim a gyönyörtől, ha egyszer élőben láthatnék egyet. A Zagato autóiról megoszlanak a vélemények, én még a csúnyákat is szépnek látom közülük. Lottóötös esetén egész biztosan bekerülne a gyűjteményembe. Ha elmerengek, szívesen gondolok arra, hogy egy ilyen autóval suhanok át a napsütötte toszkán tájon. Lám, az elsőkerék-hajtású autók között is lehet olyat találni, amire vágyik az ember.
Fiat 500
Régebben volt egy olyan elképzelésem, hogy a nagydarabok a kis autókat, míg a kisebb termetűek a nagyobb autókat részesítik előnyben, kompenzálva saját maguk méreteit. A Fiat 500-as remek példa erre, hiszen 180 cm feletti magasságommal biztosan nehezebben viselném az utazás körülményeit, de egyben biztos vagyok: rettentően élvezném. Talán a közvetlenség a legjobb ezekben az apró masinákban. A kilátszó festett lemezek, a nem teljesen elszeparált motor, a küzdelem a géppel a puszta úton maradásért, és a méretből eredő sebességérzet mind-mind hozzáadhatnak az élményhez. 500-ast még nem vezettem, de „Kispolskit” igen, és abban ezek a dolgok tetszettek rettenetesen. Jut eszembe, hobbyautónak azt is szívesen vennék egyszer.
Klasszik Lada
Nem kell magyarázni, meg részletezni sem, ralirajongóként ez Magyarországon kihagyhatatlan a listáról. Azt azért hozzá kell tennem, hogy nem csak raliautóként, hanem széria utcai vasként is tökéletesen boldog voltam/lennék eggyel. Ezért is van még meg az, amit több, mint 10 éve vettem. Az ültetett gépeket csak megnézem, de nem kellenének. Egy OT-s, vagy versenyre járós volna az igazi…
Audi B2 Coupé Ur-Quattro
Ahogy látom innen, többen is egyetértően bólogattok a monitorok előtt. A szívreszelő, hátszőr-borzoló hangú Audi egyike a kevés vágyott német gépeknek. Tulajdonképpen nem szép, ha szigorúan vesszük. Az egyik dokumentumfilmben mesélte Michéle Mouton, hogy mosógépnek csúfolták a vetélytársak akkoriban (aztán valamiért elhallgattak 🙂 ). Akár egy elfuserált Passat kupénak is nézhetnénk, de a benne rejlő, sporttörténelmet író technika, és a csodálatos hang zsigeri szintű rajongást vált ki egy benzinvérűből. Mintha Salma Hayek lenne haj és ruha nélkül, próbálunk ösztönösen a szépre koncentrálni.
Subaru Impreza WRX
A japán Integrale. Igen, megcsinálták, ráadásul nem esik szét a város vége táblánál.
A boxermotor hangja kötelező közhely, de a nadrágszár-remegtető érzés, amikor beindul, vagy elrohan egy melletted, elfeledteti veled a közhelyeket, talán még a tulajdon anyanyelvedet is. Valami azért marad belőle. Nagyjából ennyi: aztak*rva! Ha megtehetném, hétköznapra vennék egyet. Az álmokban nem számít a szervizköltség és a fogyasztás.
Lancia Thema 8.32
Themám már van egy, csak éppen a motorpaletta túlsó végéről. Rettentően élvezem azt is, de egy Ferrari motorral szerelt Thema azért egészen más világ. Eddig egyet láttam közelebbről. Hogy mi teszik benne? A két nagy kedvencem, a Lancia és a Ferrari egyik összefonódása ez az autó, nagyjából úgy, mintha a tágas, kényelmes nappalidban játszana neked a kedvenc rockbandád. Volt már hasonló példa a történelemben, lett már Lanciából is Ferrari (Forma 1-es ráadásul), meg ott a Stratos – ami szintén álomautó, de most nem fért bele a terjedelembe. Ez az autó viszont pluszban még egy darabka esszenciális kivonat is a nyolcvanas évekből, amit olyan nagyon szeretek.
Lancia Delta HF 4WD
Teleírnám vele az internetet, annyira szeretem a Deltát. Igazából az Integráléval sincsen bajom, egyszerűen az összkerekes-turbós Delták közül valamiért ő, a HF 4WD a legszimpatikusabb. Talán azért, mert a B csoport beszüntetése után rögtön világbajnok tudott lenni. Talán azért, mert még nincs kiszélesítve és a „mezei” delta formájáért rajongok gyerekkorom óta. Ha szerencsém lesz, lehet, hogy beszerzek egyet magamnak, amíg még egy jobb használt kis kategóriás autó árán megvehetők (meg még egy árát rá lehet költeni) – lényegében egy árban van a 8 szelepes Integráléval. Ha sikerülne (azért ez nagyon nagy kihívás), akkor megvalósítanám a legnagyobb négykerekű álmomat, aminél nincs feljebb. Számomra ugyanis ez az abszolút álomautó, aminek a nevét gondolkodás nélkül vágom rá az ilyen jellegű kérdésre. Megvan benne minden, amire vágyom. Erős, gyors, szép, ritka, műszakilag különleges, és valódi legenda. Remélem, megoszthatom majd veletek azt a pillanatot, amikor beköltözik egy a garázsomba…
hm, elég tekintélyes az itáliai arány 🙂
ezek szerint nemcsak nekem tűnt fel…
azért a 037 stradale-t erősen hiányolom a listáról.
a saab 99 Bloomquist-al kimaradt
bringatrailer.com/2009/09/26/bat-exclusive-1980-saab-99-rally-car/
@A munka hőse, minden kommunista őse: Az már biztos, hogy lesz még egy poszt ebben a témában, mert sok kimaradt ebből. Írtam, ami először eszembe jutott. Rangsort direkt nem is állítottam, csak az elsőt emeltem ki.
Az olaszok mellé:
Ford Capri
gomotors.net/photos/01/08/ford_1cae2.jpg?i
Saab 900
http://www.dragtimes.com/images/1095906511The900.jpg
A Trabant már megvan, de kell mellé egy első szériás 911-es és valami amerikai kombi, mondjuk egy Olds Vista Cruiser!