Azt mondják, az a szép, ami érdek nélkül tetszik. Az aranymetszésről és a Fibonacci-spirálról olvastam korábban, azonban közel sem vagyok a matematika és a geometria szakértője, így ezt a posztot is inkább csak elgondolkodtatásnak szánom, mint szakértő írásnak.
Az aranymetszés vagy aranyarány egy olyan arányosság, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között.
Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületen, középkori és reneszánsz képzőművészeti alkotásokon. Az ókori püthagoreusok (Püthagorasz és követői), akik szerint a valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egyik alaptörvényét vélték felfedezni, ugyanis ez az arány felismerhető a természetben is (például az emberi testen vagy csigák mészvázán).
Az aranymetszés arányait tartalmazó formák máig nagy esztétikai értékkel bírnak, számos területen (például a tipográfiában vagy a fényképészetben) alkalmazzák őket.
(Wikipédia)
Mindig kerestem azt a titkot, amitől egy autót szépnek látok, és tegnap este úgy gondoltam, rápróbálom az aranymetszést néhány általam gyönyörűnek tartott járgány fényképére. A képek ugyan nem méretpontosak – egy milliméter pontosságú rajz biztosan jobb lett volna – de azért szemléltetésnek megteszi. Az első képekre történő rácsodálkozást követően aztán két kedvenc felnim képére is rápróbáltam az aranymetszést. A téglalapok vonalai meglepően jól határolnak körbe bizonyos formákat, vagy megadják a magasság és a fény-árnyék vonal helyét. Érdekes, nem?
A Maserati A6G a Zagato műhelyében készült.
Szinte minden vonal tökéletesen illeszkedik a Bertone stúdióban megalkotott Lancia Stratos Zero tanulmányautón.
Az ATS Classic felni is az aranyarányon alapul.
Számomra a világ egyik legszebb felnije a Stratosé. A küllők az aranymetszés szabályait követik. Mindig virágszirmokhoz hasonlítottam őket, de angolul a lélekölő „koporsóküllős” felniként emlegetik.
” közel sem vagyok a matematika és a geometria szakértője, „
Stimm. Önkényesen, különböző módon elhelyezett fibospirált pakolgatsz összevissza. Valamilyen módon mindig érinteni fog mindent amire ráteszed, ez semmire nem ad magyarázatot.
Az autókról: egy”igazi” autóban a sofőr középen ül, nincs kompromisszum a 2. üléssor és a csomagtartó javára, így persze a B oszlop kb a 60:40 osztásra kerül.
A felniknél (különösen a sárgánál) nagyon erőltetett az illesztés, így bármit rá lehetett volna illeszteni.
Hát, ha nem haragszol, én sem látom az összefüggést a spirál ábra, és a képek között… felnik vonatkozásában már abszolúte elvesztettem a fonalat.
@igazi hős: „egy”igazi” autóban a sofőr középen ül”
Nem igazán, mert ez esetben nem ültethetsz be magad mellé egy csajt. Jelentős hátrány…)
Ügyes vagy, ráillesztetted az aranymetszés-téglalapot pár régi kocsira.
Megjegyzem, köszönő-viszonyban sincsenek egymással az arányai, ennyi erővel egy babakocsira is ráteheted, ugyanaz. Sőt, mindenre. Nem hinném hogy a kocsik is a természetes aranymetszés szerint nőnek.
Igazi debil a cikkirò:))))
@csentecsa: kettot is beultethetsz ha kozepen ulsz pl mclaren f1
@Boost Boosted: Kemeny vagy, de igazsagos. 😀
Nincs semmi baj, neki ezek teteszenek és a kornak megfelelően gyártott mellé igazolást.
A Maserati szép, igaz van még szebb hasonló Ferrari vagy Alfa, de ezeknek ugyanezek a műhelyek készítették a szériák formavilágát is.
De ha már szabályosság lenne a szempont, akkor hol marad a C3-as Corvette a 60-as évek végéből? A korai Ford GT? Egy Ferrari Dino?
Reggelig sorolhatnám, ez is bizonyítja, hogy csak ezek tetszenek neked és igazolni akartad ezek valamiféle törvényszerűségét. Az nincs!
Esztétika, korszak, műszaki alapok, aerodinamika – ezek vannak, grafikai szabványosítás nincs.
Na ez nagyon nem adja.
Most lebuktak az olasz autótervezők! Ha ezt bejegyzést meglátják a kínaiak és japók, akkor majd ők is tudnak szép autót tervezni!
Facepalm…
@Dr. Trejo: A kínaiak valóban nem tudnak szépet tervezni, de mutass már az utóbbi 10 évből valami értékelhető japánt. 🙂
Ide már bárki írhat baromságokat,
@csentecsa: @igazi hős: „egy”igazi” autóban a sofőr középen ül”
Nem igazán, mert ez esetben nem ültethetsz be magad mellé egy csajt. Jelentős hátrány…)
Itt a középen az NEM szélességében, hanem hosszában jelenti a középent!
Baromság….
A Lancia Stratos Zero szerintem ronda, ezek szerint a szépség mégsem objektív?
@M_Ali: pl. a Mazdák? Szinte bármelyik mai?
Poszter: az első képen a spirál alja a kerekek közepénél van, a másodiknál az aljuknál. A felniknél meg totál ötletszerűen. Szépek ezek az autók (vagyis a Maserati szép, a tanulmány inkább megdöbbentő), de nem az aranymetszés miatt.
@scuynat: Mazdából talán a 6-os, de a többi mai japán autó, gondolok itt a fura Lexusokra (nagyot akarunk alkotni, de valahogy nem jön ki a végén a dolog), vagy a semmitmondó Subaruk, Nissanok (Juke…), esetleg a Prius, ezek szerintem messze vannak a széptől, még ha a szépség relatív dolog is. Régen viszont voltak kiemelkedő japán alkotások: Toyota 2000GT, Mazda Cosmo, még annak ellenére, hogy nyilvánvalóan az európai gran turismók, illetve sportautók ihlették ezeket a formákat is.
VÉÉÉGRE!!! Nagyon kellett már ez a poszt. Azért fontos, mert tökéletesen és röviden van szó arról, hogy a design, a szépség bizony NEM szubjektív műfaj! Nem igaz, hogy ízlésről nem szabad vitatkozni. Igenis lehet. Igenis objektíve is belátható és bizonyítható, hogy miért öklendetes, hányingert keltően ocsmány egy Dacia vagy valamilyen mostani, újkori autó, és miért mondható valóban szépnek – a szónak elsősorban a harmonikus, arányos értelmében – egy klasszikus oldtimer vagy youngtimer – Jaguartól Alfákon át a Volvoig. Remélem, sok Totalcaros firkász is olvassa ezt a posztot, mert ők is okulhatnának (a seggfej Vályi Pistával az élen). Kivétel: Csikós Zsolt.
Szerintem meg próbáljuk rá egy Wartburgra, Trabantra, stb. Ha ügyesek vagyunk, előbb-utóbb, valahogy az is kiadja. 🙂
@TS RS: Zsigulira próbáltam rá, de nem adta ki. Pedig az is tetszik. Torzítva bármire rá lehetne illeszteni, de direkt nem torzítottam rajta. 🙂
@Duplaxiii: Szerintem a jelenleg gyártott autóknál is lehetne találni olyat, amire ráilleszthetők ezek az arányok. Viszont az időmet inkább a magam kedvenceivel töltöm el.
@Boost Boosted: Igazi debil kommentelő. 😀
@LoveKills: Ebben sok igazság van 🙂
Hát most aztán megvilágosodtam! Én meg nem értettem azt, hogy ha a kanyar egyenesbe megy, akkor az origo egyes. De ha ráteszem a vonalzót, akkor meg görbe, bár ha sötétben nézem csukott szemmel, akkor piros.
@M_Ali: megkérdeznélek, hogy egy IS300h-ban neked „hogy nem jön ki a dolog”, vagy egy LF-A-ban…de sztem te magad sem tudod a választ…
@csentecsa: Igazad van, csak hosszában ül középen. Gondoltam, mivel oldalképekről van szó, ezért ez triviális.
De ezt @ApaJoe: már megírta.
@M_Ali: Mazda 6, akár kombiban is tetszik.
Ha sokáig forgatom és zoomolok, egy darab kutyaszarra is rá lehet pásszítani, látszani fog az aranymetszés csodája.
@Duplaxiii: Az aranymetszés nem grafikai szabványosítás és nem szabvány. Esztétikai arányrendszer és a szobrászatban is használták, a formatervezésben is, az autók esetében például. Vagy az építészetben. A reneszánsz épületek esetében mindenhol felfedezhető és nem belemagyarázás, mivel a tervező szándékosan számolt az aranymetszéssel. A luxus kocsik formatervét többnyire komoly művészeti képzettséggel rendelkező szakik alkották, a szobrászati arány esztétika simán az eszköztárukban van.
Nehogy mar ilyen elavult kornyezetszennyezo roncsokat istenitsunk.
@Helyszíni zsemle: De ne is az enyhén furán kinéző Priust. 😉
@Boost Boosted: Hárompontos dobás 🙂
@je suis Louis: Szerintem sokan annyira tájékozatlanok, hogy az aranymetszést valami áltudományos eszköznek nézik. A kommentekből legalábbis ez olvasható ki.
@Lucifer Morningstar: Nem a spirált, hanem a téglalapok vonalait kell nézni. Azok adják meg az arányokat. És érdekes módon vagy a magasságban, vagy a hosszban passzolnak valahová. Ha torzítva tettem volna a képekre, igazad lenne, de nem változtattam rajta, csupán addig nagyítottam-kicsinyítettem, amíg találtam metszéspontokat.
@wolves84lb: LF-A, arra az autóra gondolsz, amit úgy kezdtek el tervezni, hogy na akkor ott van a Mercedes SLR, ja nem, inkább legyen olyan, mint a Ferrari Enzo, az az autó sem nagyon tudta, hogy melyikhez akarja hasonlítani magát, aztán olyan rútság lett belőle, ami, a többi Lexus meg a furcsán nyakatekert formavilággal, főleg a fényszórók és hűtőmaszkok „érdekes” egyvelegével, hát nem is tudom, egy Lancia Fulvia mellett elbújhat mindegyik. 🙂