Autós körökben gyakran emlegetjük a német prémium triót, lassacskán érdemes lesz bevezetni a japán prémium triót is, amelyek bár Európában nem túl népszerűek, sőt az Acurat errefelé nem is forgalmazzák, azonban a világ más részen egész szép sikereket tudhatnak magukénak. A japán hármasfogatból talán az Infiniti tekinthető az átmenetnek az Acura egyszerűsége (vagy talán jellemtelensége) és a Lexus manapság jellemző túlzó formavilága között. Habár az Infinitik sem túl feltűnő autók, mégis a megjelenésüket tekintve kellően összeszedett designnal büszkélkedhetnek. Az idei Észak-amerikai Autószalonon (NAIAS) mutatta be a Nissan luxus márkájának számító Infiniti azt a koncepció autót, amely előrevetíti a márka jövőbeli arculatát. Az Infiniti Q Inspiration Concept talán az idei év kellemes meglepetése is lehet, már ami a koncepcióautók világát illeti.
Ugyan a szépség relatív, én azonban bátran merem ezt a koncepciót annak nevezni. Megfigyelve az autó részleteit és az összképet megállapítható, hogy a tervezők az egyszerű formavilágot ügyesen tudták kombinálni a merészebb, agresszívebb vonalakkal. A Q Inspiration Concept hűtőmaszkja is ugyan óriási, azonban nem mondanám olyan tolakodónak, mint például az Audi single framejét, vagy a Lexus predátor arcát, a függőleges szellőzőnyílások ügyesen törik meg a hatalmas szájat, ráadásul ez a függőleges osztás szépen folytatódik az első lámpákon is, amelyek agresszív tekintete jól illeszkedik az alapformába.
A géptetőn lévő két éles domborítás szépen fut tovább a karosszéria végig, hogy aztán a hátsó sárvédők lemezeibe teljesen beleolvadjon. Oldalnézetből az ajtók sima felületeit ügyesen törték meg az autó középvonalán végigfutó éllel, valamint a küszöblemezek kialakításával, Az első kerekek mögötti nyílások, valamint a farrészen kialakított légcsatornák szintén feldobják az autót, hátul kifejezetten megtörik a sima felületeket, belecsempésznek némi sportosságot az egészbe.
A koncepció hátsó részét megfigyelve nekem leginkább a VW konszern design megoldásai köszönnek vissza, kissé Porsche Panamera, vagy új Audi A7, mindezt erősíti a széltében végigfutó hátsólámpa is. Habár ezen autókkal ellentétben az Infiniti koncepciója nem akar divatos kupészerű szedán lenni, sokkal inkább fastback kialakítása van. A beltérben minimalista megoldásokat találunk, a széles és fehér bőrrel bevont fotelek négy főnek kínálnak kényelmes utazást. A műszerfal felső része teljes szélességben digitális kijelző, amelyen a külső kamerák képe is megjelenik, ugyanis száműzték a hagyományos visszapillantó tükröket. A lebegő műszerfal bizonyos részeit fekete bőrrel vonták be, a világos és a sötét felületek közötti átmentet pedig némi nemesfa burkolattal oldották meg, illetve egy minimális narancssárga díszítőelemmel, amely szín még a felniken is visszaköszön. Minden utasnak saját tabletje van, amelyen biztosíthatják a saját maguk szórakoztatását, valamint az ajtópanelek alsó részén egy vékony sávot tradícionális japán vasi papír, némi selyem és egy leheletnyi arany felhasználásával alakítottak ki, ezen az ujjakat végighúzva lehet az adott utas felőli hangulatvilágítást szabályozni.
Az Infiniti Q Inspiration Concept talán legnagyobb erénye, hogy bár jövőbemutató formákat vonultat fel, azonban nem felejt el autó maradni, nincs önvezető hókuszpókusz, nincs elektromos vagy hibrid hajtás, hanem rendesen van még benne kormány, illetve a géptető alatt a márka négyhengeres VC-Turbo motorja, amely a V6-os erejével, és a dízelek gazdaságosságával vetekszik. Ugyan a márka ebben a formájában nem kívánja gyártani az autót, azonban a formai és műszaki megoldások a jövő Infiniti autóin fognak visszaköszönni.
Képek, háttérinfók: Infiniti
Ami az önvezetést illeti, meg aki még nem olvasta: ilyen autó szerintem pedig nem lesz, egyhamar legalábbis. Mégpedig azért nem, mert ez egy olyan bonyolult probléma, amire a számítógépek nem képesek. Távolról sem csak arról van szó ugyanis, hogy GPS-szel odataláljon valahova, vagy beparkoljon egy helyre: ezek viszonylag egyszerű dolgok. Gondoljatok viszont bele: az utakon millió egy dolog történhet, ott van a többi autó, a gyalogosok, a biciklisek, a kátyúk, az eltakart közlekedési táblák, az állatok, lehet ilyen idő, meg olyan, stb, stb… Ráadásul egy ilyen autónak atombiztosan kellene üzemelnie, mert életek múlnak minden hibán… (Illetve mert a sz*rt is kiperelik a gyártókból, ha az autója bajt csinál.)
A helyzet egyébként ahhoz hasonló, amikor a számítógéppel megcsinálták a helyesírás ellenőrzést, viszont odáig nem igazán tudnak eljutni, hogy a gép normálisan tudjon fordítani, esetleg stilisztikai problémákban tudjon segíteni. Miért? Azért mert ahhoz érteni is kell a szöveget. Ez tehát két meglehetősen különböző dolog: vannak egyszerű problémák, amelyekkel elbír a gép, meg a bonyolultak, melyekkel nem.
Illetve az is fontos, hogy a gépeknek nincs ún. mögöttes tudása, az embernek viszont van. Egy ember tudja, nagyjából mindenről, ami vezetés közben felbukkanhat, hogy micsoda, és kb. hogy fog viselkedni, akkor is, ha az szokatlan, például egy elefánt. (Merthogy szokatlan dolgok is történnek az utakon.) Egy gép csak azt, amit beleprogramoztak, mindent meg nem lehet beleprogramozni.
Olyasmit tudok elképzelni max, hogy mondjuk az autó végig tud menni magától az autópályán, az ugyanis egy viszonylag egyszerű és védett környezet. Plusz biztos kiesik még néhány hasznos, használható fejlesztés a kutatásból, de azt a célt, hogy az autó magától elvigyen egyik címről a másikra, nem fogják elérni. Hype ez, meglássátok.
Apropó, akit érdekel, annak itt egy írás a tudomány határairól:
egyvilag.hu/temakep/029.shtml
@Szalay Miklós: mert mondjuk egy átlag magyar tudja, hogy viselkedik egy elefánt… ugyanmár. Ráadásul az „elefánt” kérdést nem lehet központilag frissíteni minden (ember)auts agyában, a gépekében viszont igen. Sokkal nagobb, sokkal biztonságosabb tudást lehet gépekkel felépíteni.
Az embereknek már 1-2 információ forrásra való figyelés is problémát okoz, a gépeknek pedig nem.
Lehet féltékenykedni, de a gépeké a jövő!