Le Mans királya – a Porsche

A hétvégén immáron a 86. Le Mans-i 24 órás futamot fogják megrendezni, az embert és gépet egyaránt meggyötrő futamon győzedelmeskedni vélhetően minden pilóta és versenyistálló álma. A Circuit de la Sarthe versenypálya aszfaltján már számos versenygép és pilóta megfordult, volt aki sohasem tudott itt győzni, volt olyan, akinek az életét követelte a pálya, ugyanakkor voltak olyanok is, akik többször is a dobogó tetejére tudtak állni. Afelől semmi kétség sincs, hogy Le Mans legsikeresebb gyári csapata a Porsche, amely ez ideáig összesen 19 konstruktőri címet gyűjtött. A stuttgarti sportautómárka szinte már a megalapítása óta részese a motorsportok világának, az idén a 70. évfordulóját ünneplő Porsche vonatkozásában most a Le Mans-i sikereiket vesszük számba.

porsche-917k-23-lm70-aa.jpg

A Porsche 917 az egyik leghíresebb Le Mans-i autó (Porsche KG Salzburg, 1970).

Az első sportautójuk, a híres neves 356-os 1948-ban gördült ki először a gyárkapun, három évvel később pedig már Le Mans-ban versenyeztek vele. Akkoriban öt darab 356 SL-t (super licht) építettek, amelyek közül kettőt az utcai teszteken törtek össze, két példánnyal viszont beneveztek az 1951-es Le Mans-i 24 órás futam 1100 köbcenti alatti kategóriájába. Ezzel a lépéssel a háború utáni versenykorszakban a Porsche volt az első német autógyártó, amely ilyen rangos versenyen elsőként megjelent. Akkoriban a kis kategóriában a francia gyártók domináltak: Simca, Renault, Gordini, Panhard és társaik, közéjük ékelődött be a kis német manufaktúra aprócska sportautója, amelyet  az Auguste Veuillet és Edmond Mouche páros már az első bemutatkozáskor győzelemre vezetett a saját kategóriájában. A páros a következő évben is győzedelmeskedni tudott ugyanezen kategóriában, miközben a gyári csapat már több autóval vonult fel a rajtrácsra. 

Az ősöreg 356-os Porsche volt a stuttgartiak első versenyautója Le Mans-ban.

1953-ban a Porsche a Párizsi Autószalonon mutatta be az 550-es típust, amelyet már kifejezetten versenycélokra fejlesztettek ki. A Fuhrman-féle másfél literes boxermotorral szerelt könnyű karosszériás spyder és kupé változatokat vígan röpítette a 110 lóerő. Az ’53-as 24 órás futamon a 1,5 literes kategóriában győzelemre is vitte ez az autó a Richard von Frankenberg és Paul Frére párost, illetve a második helyen is egy Porsche futott be. A következő évben a már továbbfejlesztett 550/4 RS Spyder változattal álltak rajthoz a másfél literes és az 1,1 literes kategóriákban, amelyeket ismételten megnyertek a nagy rivális OSCA előtt. Az 1955-ös futam Le Mans legsötétebb éve volt, Pierre Levegh a Mercedes-Benz 300 SLR volánja mögött halálos balesetet szenvedett, ugyanakkor a katasztrófa során több néző is megsérült vagy meghalt. A vér áztatta futamot összetettben akkor a Jaguar nyerte, a kisebb kategóriákban azonban ismételten a stuttgartiak győzedelmeskedtek még mindig az 550-es versenyautóval.

1955-porsche-typ-550-spyder.jpg

A véres 1955-ös futamon a saját kategóriájában ismételten győzedelmeskedett a Porsche 550.

A Porsche sikerszériája 1956-ban tovább folytatódott, majd egy évvel később bemutatták az 550A utódját, a 718-as versenyautót, amely Le Mans-ban debütált. Az autót Edgar Barth és Umberto Maglioli vezette, de sajnos egy baleset miatt nem értek célba. Ennek ellenére az 1500 köbcentis kategóriában az 550-es még mindig nyerőnek számított. Egy évvel később azonban a 718-as fejlesztések is beértek és nem csak a saját kategóriájában tudtak vele győzedelmeskedni, hanem a Jean Behra és Hans Hermann páros az abszolút harmadik helyet is megszerezte. Innentől fogva a Porsche már tényleg az olyan nagy játékosok nyomában volt, mint a Ferrari vagy az Aston Martin. Ugyanezt 1958-ban is sikerült megismételniük a 718 RSK-val, valamint a kétliteres kategória elsőségét is megszerezték. 

Ugyan 1959-ben egyik Porsche sem ért célba a neves futamon, azonban ezt követően 1962-ig a saját kategóriájukban mindig tudtak nyerni. ’62-ben ismételten a 356-os Porsche korabeli GS változatával, amelyet az Abarth-tal közösen hoztak össze a németek. 1963-ban újból a 718-as típus került a rivaldafénybe, a W-RS változatban már a 8 hengeres léghűtéses motor dolgozott, innentől fogva a háromliteres kategóriában küzdő Ferrari és a kisebb Porsche viadala határozta meg a Le Mans-i futamokat. Az év végén mutatták be az utódmodellt, ez volt a 904-es, de a Peugeot-val történő névaffér miatt hivatalosan Porsche Carrera GTS névre keresztelték át az új versenygépet, amelybe a már jól ismert másfél, illetve kétliteres boxermotorokat építették. Ekkor még javában Ferrari dominancia volt az élen, a négyliteres prototípus és a háromliteres GT kategóriában egyaránt, a 2000 köbcentis kategóriában azonban egy francia páros, Robert Buchet és Guy Ligier diadalmaskodtak az új versenyautóval. A következő évben is megvédte kategóriaelsőségét a Carrera GTS, amelyet ekkor már Herbert Linge és Peter Nöcker hajtott.

904_carrera_gts.jpg

904 Carrera GTS, a gyár udvarán várakozva.

1966-ban nagy fordulat köszöntött be a Le Mans-i 24 órás verseny életében, az élen a Ford megtörte a Ferrari hegemóniáját. A Porsche is újított a kétliteres kategóriában, az év elején mutatták be a híres-neves 906-os típust, vagy más néven a Carrera 6-ot, amelyet Ferdinand Piëch tervezett. Az FIA Group 4 Sports Car kategóriájának homologizációs szabályai miatt 50 utcai példányt is elkészítettek. Az új gép teljesen új alapokra is épült, szakítottak a korábbi létraalvázzal és a jóval modernebb csővázas szerkezetre húzták rá a pillekönnyű üvegszálas karosszériát. Az alig 580 kg-ot nyomó versenyautót egy hathengeres boxer 220 lóereje hajtotta, méghozzá igen szép sikerekkel. Ugyan a dobogó összes fokát a Ford szerezte meg, azonban mögöttük a 4-7. helyen az új Porschék futottak be, így teljes csapást mértek az ősi maranellói ellenfélre. Ráadásul a kétliteres GT kategóriában is győzedelmeskedni tudtak a korabeli 911 S változatával.

A tömény életveszélyt jelentette a Porsche 906.

A következő versenyszezonra továbbfejlesztették a 906-ost, elkészítették a Carrera 10-et, vagy gyári kódnevén a 906/10, amely rövidebb és könnyebb is volt az elődjénél. Ugyanakkor a Porsche készített egy új modellt is, ez volt a 907-es prototípus, amely Le Mans-ban debütált, a “lang heck” változat pedig meg is nyerte a kétliteres prototípus kategóriát, a Carrera 10 csak mögötte futott be, ráadásul a bajnokságot elsőként a Porsche nyerte meg a Ford előtt. A GT kategóriát pedig továbbra is a 911 uralta.

porsche-907-daytona.jpg

Igazi űrhajónak tűnhetett akkoriban a 907-es prototípus.

A fejlesztések azonban ezután sem álltak le a Porsche System Engineering istállónál, a Piëch által vezetett sportprogramban megszületett a 908-as, amely már az FIA Group 6 Prototype-Sports Cars kategória szabályai szerint készült. Azaz a Porsche kilépett a kétliteres kategóriából, és végre valahára az igazán nagyok ellenfelévé válhatott. Ugyan az 1968-as és a ’69-es futamokat is még a Ford nyerte, azonban a dobogó többi fokára a Porsche állhatott fel, ugyanakkor a leggyorsabb kört már a stuttgartiak futották, ami előrevetítette a jövőt.

porsche-908l-20-fly-c47.jpg

Porsche 908/02 (1969).

1970 hozta meg a várt fordulatot, valamint a mára már ikonná vált 917-es versenyautó. Alapvetően a 908 alapjaira építették ezt az autót is, azonban a motorja már az új fejlesztésű 12 hengeres léghűtéses volt, amelyet Hans Mezger tervezett felhasználva a korábbi 2,25 literes hathengeres motorok alapjait. A nagy motor okán a fő cél a minél könnyebb szerkezet megalkotása volt, ugyan a motorban is számos egzotikus fémet, illetve ötvözetet alkalmaztak, mint például a magnézium vagy a titán, azonban a varázslat ismételten a karosszériában és a vázban volt. A csőváz mindössze 42 kg tömegű volt, amelyre egy rendkívül áramvonalas kompozít héj került. Ez volt az első év, amikor is a Porsche megnyerte a híres 24 órás futamot (Hans Herrmann/Richard Etwood páros), valamint a dobogó másik két fokára is a stuttgartiak léphettek fel. A következő évben is sikerült az első két hely megszerzése, egyben ez volt a híres Martini International Racing Team első győzelme is a Circuit de la Sarthe aszfaltján.

98d08b8902aae72ca3e9916ebe1c4c2ac0cc7a61_1200.jpeg

Az első Le Mans-i abszolút győzelmet a 917K versenyautóval szerezte meg a Porsche (1970).

Ezt követően azonban elfogyott a Porsche szerencséje, a Matra és később a Mirage vette át az elsőséget, míg a GT kategóriában a Ferrari fölényeskedett. 1975-ben a gran turismók között ismételten a Porsche 911 Carrera RSR tudott diadalmaskodni, de ekkora már a Ferrari visszavonult a hosszútávú versenyzéstől. 1976-ban mutatták be a legújabb versenyfejlesztésüket a Group 6 kétüléses versenyautó kategóriában, ez volt a 936-os típus, amelynek a neve a 930-as típusú turbós motorhoz kapcsolódik, valamint a kategóriához, amelyben nevezett. A program egészen 1981-ig futott, addig három Le Mans-i győzelmet szereztek (’76, ’77 és ’81) mindháromszor Jacky Ickx-szel a volán mögött. 

15bf457f8aba462e28f7bcbec2a862e9.jpg

Jacky Ickx triplázott a Porschéval Le Mans-ban.

A fejlesztések természetesen nem álltak le a stuttgarti boszorkánykonyhákban, 1982-re elkészült a 956-os versenyautó az FIA C csoport szabályai szerint, ebben az autóban először használtak alumínium monocoque alapokat és duplakuplungos váltóművet. A motor azonban változatlanul a már jól bevált 2,65 literes Type-935 volt, amely 635 lóerejével könnyedén repítette a 800 kg-os versenygépet a Mulsanne egyenesben 400 km/h közelébe. A ’80-as évek volta a legsikeresebb időszaka a Porschénak Le Mans-ban, 1981 és 1987 között zsinórban hétszer szerezték meg az első helyet a 936, a 956, valamint a 962/C versenyautókkal. Olyan ismert pilóták ültek ekkor a Rothmans vagy a Joest Racing autóiba, mint Derek Bell, Hans-Joachim Stuck, Mario Andretti, vagy éppen Al Holbert.

A ’90-es években nem a Porshénak állt a zászló a hosszú távú versenyzésben, ugyanakkor a 962 különféle változatai sokáig állták a sarat a különféle ellenfelekkel szemben. 1994-ben sikerült egyszer nyerniük a Dauer 962 géppel, majd ezt követően két évig nem értek el eredményt. 1996-ban, majd a következő évben is ismételten sikerült az élre állniuk, méghozzá a Tom Walkinshaw Racing által fejlesztett alvázat felhasználva, amelybe a már jól bevált 935-ös hathengeres motort építették. Az autó alapjai egyébként megegyeztek a Jaguar XJR-14 versenyautóval, csak a körítés volt más. 1996-ban a Davy Jones, Alexander Wurz, Manuel Reuter trió húzott el elsőként a kockás zászló alatt a WSC-95 autóban, majd a ’97-ben a Michele Alboreto, Stefan Johansson, és az élő legenda, Tom Kristensen trió állhatott a dobogó tetejére.

9d473638e1e341dfc725e2cc2b2ab886.jpg

A TWR Porsche WSC-95 győzelme sokakat meglepett.

A Porsche 911 GT1 versenyautó is bizonyára sokak számára ismerős forma, amelyet a stuttgartiak már a ’96-os futamra elkészítettek, de akkor a TWR autója mögött maradtak el. A látszólag a 911-es Porschéra emlékeztető forma csak pár elemével osztozik az utcai sportautóval; a váz első része az akkori 993-asból származik, ugyanakkor a hátsó fele a 962-ből érkezett. A motorja a 3,2 literes vízhűtéses duplaturbós hathengeres boxer volt, amely kereken 600 lóerőt adott le. 1998-ban ezzel az autóval sikerült megszereznie a Porschénak a 16. elsőségét Le Mans-ban, egyben ez volt az utolsó év, hogy GT autó győzött összetettben. 

Az utcára is kiengedték ezt a fenevadat, ami csak nyomokban emlékeztet egy 911-re.

A prototípus kategóriából ezt követően visszavonultak a stuttgartiak, a Le Mans-i sikereik a kisebb GT kategóriákra szűkültek, ott azonban a különféle 911-es gépekkel szép sikereket értek el. A 2000-es évek szinte csak az Audiról szóltak Le Mans-ban és a teljes hosszútávú bajnoki szériában.

b93ba21f1939f90da0404da5e1c8e38e.png

A 2000-es évek elején már visszaakartak térni az LMP1 kategóriába, azonban az LMP2000 csupán csak álom maradt.

A 2000-es évek közepén a stuttgartiak a Penske csapattal fogtak össze és közösen fejlesztettek ki egy LMP2-es versenyautót. Ez volt a Porsche RS Spyder, amelynek a neve a híres 550 Sypderre utal, valamint az RS, a RennSport megnevezésre. A Le Mans-i 24 órás versenyeken a saját kategóriájában 2008-ban és 2009-ben értek el elsőséget ezzel a versenyautóval, amelyben 3,4 literes V8-as motor dolgozott 440 lóerő körüli teljesítménnyel. A Porsche 2011-ig futtatta ezt a programját, majd az LMP2 kategória túl költségesnek bizonyult és befejezték a fejlesztéseket.

petit_le_mans_3vgax3yutktx.jpg

Az LMP2-ben is szerencsét próbáltak.

A csúcskategóriában a Porsche utolsó korszaka 2012-ben indult, ekkor jelentették be, hogy visszatérnek az LMP1 kategóriába gyári csapatként egy teljesen új fejlesztésű hibrid versenyautóval. A Porsche 919 Hybrid 2013-ra készült el, a hajtáslánc egy kétliteres V4-es benzinmotorból, két energia visszanyerő modulból, valamint lítium-ion akkucsomagból állt. Élesben 2014-ben versenyeztek először az új géppel, majd 2015 és 2017 között zsinórban háromszor is a Le Mans-i dobogó tetejére tudtak állni. Tavaly a gyár visszavonult a hosszútávú versenyzéstől a prototípusok kategóriájában, korábban pedig a VW csoport másik márkája, az Audi is elhagyta a szériát, ma már csak a Toyota maradt gyári csapatként.

Total
0
Shares
Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share