Tíz éve a hobbija az élete

Új rovatot indítunk, az autók mellett most már a kétkerekűek világába is betekintünk, és kalandozunk el utasként egy-egy motorkerékpár ülésén, vagy az oldalkocsijában. Természetesen hozzánk mérten itt is a régebbi, különleges, egyedi és épített gépek fognak játszani. Sokak számára a motorozás veszélyes, viszont egyre szélesebb körben terjed el, ezen belül is a veteránozás. Ezért úgy gondoljuk, hogy kell egy platformot nyitni a méltán megbecsült darabok bemutatására. A börzék állandó résztvevői ők is, és nagyon sok esetben már csak itt lehet fellelni pár lelkes gyűjtő kínálatában az alkatrészeket, vagy komplett motorokat. De a Roncsvadászok csoportunkban is szép számban bukkan fel egy-egy ritka, vagy csak régi példány. Szóval, kedves motoros barátaink, számíthattok rá, hogy innentől hozunk nektek érdekes kétkerekű csodákat! 

Az interneten bukkantunk rá következő riportalanyunk, Pozsonyi József által épített, P-18-nak keresztelt különlegességére is. A motor igazi kuriózum, hisz az alkotói szabadság teljes palettáját szabadon felhasználva, alacsony költségvetésből készült el. A  tíz éve nyugdíjas építőt faggattuk, a frissen elkészült motorról:

Mióta foglalkozik motorokkal, hogy került kapcsolatba velük?

Kisgyerek koromban, (50-60-as évek) édesapámnak voltak motorjai. Csepel, K 55 Moszkva, később jöttek a Pannóniák, TLF, majd 1970-ben egy új krómozott tankos P 10. Már 8-10 évesen ott legyeskedtem a motorok körül. Jóapám mondta, hogyha szépen megtörölgeted a motort, felviszlek a Dobogókőre! Több se kellett, hamar szép tiszta lett a motor. Nyáron ez lett a vasárnapi program. Lehettem vagy nyolcadikos és 45 kilós, az egyik vasárnap délután szüleim lepihentek, az egyik haverommal kitoltuk a Pancsit az utcára. Cingár gyerek lévén, nem bírtam berúgni a motort, hát feltoltuk az emelkedőre, és lefelé ráülve kettesbe beröffent. Innen aztán nem volt megállás, kaptam is édesanyámtól, mert az anyák jobban féltik a gyereküket, mint az apák.

1973 tavaszán leszereltem katonáéktól, és apám nekem adta a 3 éves P 10-est. Ez nagyon király volt, bár minden vágyam egy P 20 volt, ami több mint 40 év után teljesült. Volt sok öröm, és szerelések. Tíz évig bírta a P 10. Aztán volt  MZ, Simson és Kawasaki. Ahogy kezdtem öregedni, úrrá lett rajtam a nosztalgia. Most van egy Solo MK-40 kismotorom futkározásra, meg a P 20-as, hosszabb nosztalgia motorozásra.

Csak motorokat, vagy más járműveket is épít-szépít?

Csak motorokat újítok fel. Most egy Simson Start. Lassan 10 éve, amióta nyugdíjas vagyok és csinálom a motorokat, húsz gépet újítottam fel, többnyire szocikat, de van Ardie, és Solo is.

Épített már ilyet, vagy ez az első?

40 évvel ezelőtt építettem egy kardános Skoda alvázra egy csettegőt, Pannónia blokk meghajtással. Akkor építkeztem, azzal szállítottam az építőanyagokat. Pár évvel ezelőtt készítettem egy kis négyütemű blokkal, quad hátsó tengelyes 3 kerekű bevásárló járgányt. Fiam kötött rá segédmotoros biztosítást, és a mai napig használja.

Mi volt a legnehezebben kivitelezhető az építés során, illetve mit kellett nagyon átalakítani?

Felújításokból megmaradt alkatrészekből lett összeállítva. Saját tervezésű és kivitelezésű. A váz Pannónia P 10-es az első villa, és az első kerék is. A hátsó kerék merev felfogatású 16-os Jawa. A váz hátsó része volt kritikus, mert az karambolos volt. Le kellett vágni, azért csináltam merev tengelyesre a hátsó kereket. Nem volt könnyű egyenesre belőni a két kereket. A másik nehéz feladat volt, a kipufogó könyökök hozzáillesztése a hengerhez.

Azt mondta arra a legbüszkébb, hogy a hengert elfordította 180 fokkal. Nehéz volt a kivitelezése?

A kipufogó könyökök elvezetése adta az ötletet a henger elfordításához. Ugyanis minden Pannónián, az összes könyök agyon van horpasztva az alacsony építés miatt. Nem okozott nehézséget a henger, és a forgattyúsház átömlői találkozásánál a kis vállrészek leköszörülése. Kellett készíteni egy új szívócsonkot, hogy a karburátor vízszintesen álljon.

Sok véleményt kaptunk a kitett képek alapján, amelyek megosztották az olvasóinkat, de többségében elismerő szavakat kapott. Mit mondana azoknak, akik kételkednek a használhatóságában?

A használhatóságról nincs komoly tapasztalat mivel tél van, és csak pár száz métert mentem vele. Jól kiforog, szépen ugrik, alig több 100 kg-nál. Biztos lesznek gyerekbetegségei, amit ki kell küszöbölni. Még a nagy motor gyártóknál is előfordul, pedig azok nyúzzák sok ezer teszt kilométeren át. A légszűrőt befordítottam a henger mellé, védett helyre. Meg szeretném jegyezni, ez a gép egy felújításokból megmaradt alkatrészek újrahasznosításából épült, melyeket sajnáltam kidobni. Kupeckedni nem akartam velük, ez nem az én asztalom!  Ez nem egy gépjárműtervező mérnökökkel támogatott, sokmilliós tőkéjű motorépítő cég gyártmánya, hanem egy motorokat szerető kisnyugdíjas, a saját kedvtelésére összerakott hobbi motorja. Akár sufni tuningnak is lehet nevezni!

Végezetül tervezi-e másik motor építését?

 Egyelőre nem tervezek, ez is spontán ötletből született. De, sohase mondd, hogy soha, már megint látok egy-két fölösleges alkatrészt. 😉

 Köszönjük a válaszokat és a fotókat  Pozsonyi Józsefnek.

Total
0
Megosztások
1 hozzászolás
Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share