A ’90-es évek első felében lezajlott a látványos designváltás, és a korábbi szögletes formákat kezdték felváltani a gömbölyded vonalak. Lágy ívek, ovális formák, ezek jellemezték akkoriban a jövő autóit is. Ugyanakkor az autógyártók számos innovatív megoldást is ekkoriban fejlesztettek ki, majd elkezdték egyre jobban integrálni az elektronikát az autókba. A kor koncepcióautóival már nem csak arra voltak kíváncsiak a tervezők, hogy egy-egy design elemre hogyan reagál a nagyközönség, hanem miként viszonyulnak a modern elektronikához és a különféle vezetőt támogató rendszerekhez és a számos új műszaki megoldáshoz. Ennek a szellemében született meg a Mercedes-Benz F200 is, amelyet a német mérnökök teleszórtak technikával, olyannal is, amely a mai napig nem terjedt el az autók világában.
A korát megelőző koncepció volt az F200, az üveg tető gombnyomásra elsötétült.
Az 1996-os Párizsi Autószalonon mutatták be a teljes nevén Mercedes-Benz F200 “Imagination” elnevezésű koncepciót, amely a meglepő színével és az óriási kupéformájával szinte azonnal vonzotta a tekinteteket. Az autó külsejét a tökéletesen kerek és lágy vonalak határozzák meg, a harmonikus formát szinte csak a szokatlan mintázatú felnik törik meg, amelyek egy sajtreszelőre emlékeztetnek, de még a kerekeken is az ívek dominálnak. A fekete színű oszlopok és a teljesen üveg tető kerete jobban kihangsúlyozzák az autó egyedi fényezését. Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy ezt ki látja zöldnek és ki mondja azt rá, hogy ez inkább kék. A fényezés hivatalos megnevezésére sajnos nem találtam sehol infót.
A korabeli skicceken, a formaterv kialakításában a Stola is részt vállalt.
A külsőt szemlélve látható, hogy az orr kialakítása és a fényszórók a W220-as S-Klasse szériaváltozatán köszöntek később vissza, míg a kupékialakítás a C215, azaz a második generációs CL-Klasse alapjait adták később. Érdemes szót ejteni a fényszórókról és a hátsó lámpákról is. Elöl a bi-xenon lámpatestek egyenként hat szegmensből épülnek fel, amelyek által a fényerő és a bevilágítás szöge is variálható volt, függően a sebességtől és a kanyarodástól, egyfajta kanyarfényszóró és adaptív megoldás volt, mindez 1996-ból. A hátsó, sötétített lámpaburák mögött neoncsöveket találunk, amelyek látványos fényjátékot produkálnak az indexeléskor.
Néhány részlet a későbbi modellekről lehet ismerős, a szíve a korabeli hatliteres V12 motor volt.
Az utastérbe pillantva, mintha egy mai koncepcióautóban ülnénk, amely a legmagasabb szintű önvezető képességekkel van megáldva. A legszembetűnőbb, hogy nincsenek pedálok és hiányzik a kormány is, valamint hiányzik az automatikus váltómű előválasztó karja is. E helyett egy dupla szárú joystick trónol, amelyet a Mercedes mérnökei “Sidesticks” névvel illettek. A kart előretolva az autó elindult, hátrahúzva lehetett lassítani, illetve álló állapotban a hátrahúzva tartott joystickkal lehetett tolatni, értelemszerűen a kart jobb-balra billentve lehet kanyarodásra bírni az óriási bálna koncepciót.
A pillangó ajtók később az SLR sportautón jelentek meg szériában, illetve a megoldást átvette a Koenigsegg is.
A cockpit a beltér teljes szélességében elnyúlik, benne pedig számos színes kijelzőt találni, amelyek a legfontosabb menetdinamikai adatokat, a navigációt, illetve a visszapillantó kamerák képét is megmutatják. Ugyanis a tervezők szakítottak a hagyományos tükrökkel, a tetőkeret ívén egy-egy rozsdamentes acélból készült elemben helyezkedik el négy kamera, amelyek közül kettő előre, kettő pedig hátrafelé figyel, valamint tolatáskor a hátsó lökhárítóba integrált ötödik egység is aktivizálódik és tolatókameraként segíti a vezetőt a helyes manőverezésben.
Kétféle variáció is készült a beltérre. Nem számít, hogy jobb vagy baloldali közlekedés van, csak a megfelelő fotelbe kell ülni.
Ezen felül számos innováció bekerült az F200 koncepcióautóba, mint például az Active Body Control (ABC), amely a különféle szenzorok adataiból menet közben volt képes változtatni a futóművek beállítását. Továbbá a stuttgarti mérnökök nagy hangsúlyt helyeztek a biztonságra is, a dinamikus vezetési kontroll segítette a pilótát; a sebesség, az útviszonyok, a motorfordulat, a kerekek elfordulási szögei alapján gyűjtött adatokat feldolgozva, ha szükségesnek ítélte, akkor akár még a kormánymozdulatba is beavatkozott a rendszer. Világelsőként ebben az autóban debütált először az oldallégzsák, amelyet a Mercedesnél Window-bag-nek neveztek el, a vezetőoldali front légzsákot pedig a kormány hiánya miatt a műszerfal alsó részébe integrálták. Újdonság volt még a LINGUATRONIC rendszer, amely hangfelismeréssel tette vezérelhetővé a mobiltelefont.
A Mercedes-Benz F200 “Imagination” koncepció a korát megelőzve olyan innovatív megoldásokat sorakoztatott fel, amelyek csak évekkel később, illetve az új évezredben jelentek meg a felsőkategóriás autókban. Egyes részleteiben visszaköszönt a későbbi Mercedes modelleken, de így ebben a formában soha sem valósult meg, mint ahogyan a “drive-by-wire” technológiai sem terjedt még el az autókban.
Mondjuk a designhoz képest elég ratyi lett a megvalósítás.
“A ’90-es évek első felében lezajlott a látványos designváltás, és a korábbi szögletes formákat kezdték felváltani a gömbölyded vonalak.”
ez volt a legrosszabb dolog, ami az autóiparral történhetett akkoriban, közelíti a mai villanyautós hiszti kártékonyságát 🙁