Reggeli rozsda: Ascona

A ’90-es évek elején, amikor már összeomlott a keleti blokk, akkor Magyarországra is özönlöttek a 10 év körüli használt Opel Ascona modellek. Gyakori látvány volt a hazai utakon, csakúgy mint a kisebb méretű Kadett, illetve akkoriban begurult az országba néhány Rekord, elvétve akadt Manta és Monza is, az A Omegáról és társairól nem is beszélve. Sokan nagy örömmel ültek át ezekbe a nyugati autókba a bajos KGST típusok után. Az Opel kínálatában a ’70-es években jelent meg az első generáció, amellyel a Kadett és a Rekord közötti helyet töltötték ki, majd a ’80-as évek elején piacra dobták a harmadik, azaz a C Ascona generációját. Az 1981-ben megjelent típus a D Kadetthez hasonlóan már elsőkerékhajtást kapott és a motorjait a modern felülvezérelt egységek alkották. 

Akkoriban a GM J platformját felhasználva alkották meg a családi méretű Opelt, amely készült kétajtós és négyajtós szedán, valamint ötajtós változatban is. Ez utóbbit számos piacon CC néven, azaz Combi Coupé-ként is emlegették, ugyanis ebből az utolsó generációból már nem készült kombi változat. Megjelenésekor megnyerte az Arany Kormánykerék díjat, valamint a nyugat-német piacon a legkeresettebb típus volt, még a Golfot is lepipálta az eladások tekintetében. 1982-ben majdnem megnyerte az Év Autója díjat is, azonban a Renault 9-et nem sikerült lekörözni, viszont 27 évvel később az Ascona unokája, az Insignia bezsebelte ezt a címet. 

A motorkínálat anno 1,3 litertől a kétliteres változatig nyúlt, a motorok az 1,8-as verzióig megegyeztek a Kadettben használt változatokkal, így az Asconához is elérhetőek voltak az S verziók, valamint ebből az autóból is készítettek SR és SR/E változatot is, valamint az Isuzu származék 1,6-os dízelt is megkapta. A legerősebb a típus utolsó éveiben készült kétliteres GT volt, amely 130 lóerővel repítette a középkategóriás autót.  A GM-nek köszönhetően az 1980-as években egyfajta világautó volt ez a járgány, az angoloknál természetesen Vauxhall márkajel alatt futott, ott Cavalier volt a neve, de gyártották Dél-Afrikában és Dél-Amerikában is, a latin amerikai piacokra Chevrolet Monza néven került, és ott volt háromajtós hatchback verzió is.

A beltérben zömében a Kadett műszerfalának elemei köszönnek vissza. A különbség az, hogy ez egy jóval tágasabb belső, illetve extrák tekintetében bővelkedett jobban az Ascona. Lehetett hozzá rendelni állítható magasságú kormányoszlopot, elektromos tükröket, illetve fedélzeti számítógépet is, bár ez utóbbi a Kadett GTE-hez is járt. 

De kanyarodjunk csak vissza a ’90-es évek vad kapitalista Magyarországába, Szóval szépen áramlottak be a korábban hanyatló nyugatnak nevezett országokból a jobbnál jobb autók. Mindenki ilyet szeretett volna a Wartburgok, Trabantok és Ladák után. Aztán persze a helyi ridegtartás miatt sok gép kihullott ilyen-olyan okok miatt, többségüket megette a rozsda, munkásautóként futották az utolsó kilométereket. Szépen kikoptak a hazai utcaképből, gondoljon csak mindenki bele, hogy mikor látott utoljára szép Opel Asconát. 

Vannak azonban lelkes roncsvadászok is idehaza, akik a múlt értékeit mentik, hogy valamilyen formában átörökítsék a jövő nemzedékének, akik minden valószínűséggel már csak elektromos autókkal fognak közlekedni valamilyen autómegosztó rendszert használva. Ennek apropóján került mentésre a képeken látható fehér ötajtós változat is, amely GLS felszereltségi szintű. Elnézve az állapotát nem is nagyon kellett menteni, a viszontagságokat inkább csak a fényezés szenvedte el, de az meg könnyedén orvosolható. Nagy szerencsére ez a példány már nem lesz az enyészeté.

Amit tudunk a járgányról, hogy 1987-ben helyezték forgalomba idehaza, vélhetően valamilyen cég vagy állami szerv volt az első tulajdonosa. Majd a nagy rendszerváltást követően, 1996-ben került a második tulajdonosához, aki nagyjából 5-6 évvel ezelőtt még aktívan használta. Azóta a szabad ég alatt, de szerencsére betonozott területen állt, igaz nem nagyon mozdult, maximum évi pár km-t. A motorja 1600 köbcentis, ráadásul S, azaz a nagyobb kompressziójú 90 lóerős változat. A beltér szintén épségben vészelte át az elmúlt éveket, a műszerfal nem repedt, az egész autó nagyon egészséges állapotban van. Azonban a sok évnyi állás miatt a mechanikus alkatrészeket át kell nézni, valamint az üzemanyagellátó rendszer is egy komolyabb átvizsgálásra szorul. Amint újabb információkat kapunk erről a fehér klasszikus Opelről, akkor azt természetesen megosztjuk veletek itt, a Facebook vagy Instagram oldalunkon.