Nem, egyáltalán nem feledkeztünk meg erről a számunkra igen fontos rovatról, csak az autók építése (amelyekről már korábban olvashattatok ITT, és ITT) kicsit lassan halad. Bizonyára még emlékeztek a Renault 5 Alpine Turbo típusra, amelyet Zoli megszállott Renault rajongóként épít, és amelyhez anno még a Reggeli rozsda rovatunk és a Roncsvadászok csoportunk által szerzett donort. Nos, az első rész óta eltelt egy év, Zolival időközönként beszéltünk arról, hogy miként is halad a felújítás. Az elmúlt egy év igazán izgalmasan, és sajnos bosszúságok sokaságával telt, amely bizonyos okokból nem az autó és nem is Zoli hibája volt. De lássuk, hogy mi történt, és hogy néz ki most a kis Renault.
Az elmúlt egy évben sok minden történt a kis méregzsákkal, de még messze a vége.
Az eredetileg megbízott műhelyben elkezdték a karosszéria felújítását, az autót szétszedték, a sérült részeket kivágták és amit kellett, azt javítottak, vagy pótoltak. Viszont nem megfelelően tárolták az elkészült, vagy inkább csak félkész autót. Ázott a csillaggarázs teteje alatt, ami bizony nem tett jót a friss varratoknak és a még bőven a fényezés előkészítésére váró kaszninak.
Pár hónappal ezelőtt, még az ősz folyamán beszéltem telefonon Zolival, akkor mesélte elkeseredetten a fentieket. Sok pénzt ölt bele, az ígéretek tengerében lubickolt, de sajnos nem lett kész az Alpine karosszériája, pedig előre letisztázták a feltételeket. Zoli elhozta a félkész autót a műhelyből.
A sors keze, hogy mindig a legnagyobb nehézségek közepette érkezik a segítség. Ahogy Zoli mesélte: „Ezután megfordultak a dolgok, egy tapasztalt lakatos mester szerencsére elvállalta, hogy ebből az állapotból befejezi az autót, nálam, itthon. Sok egyedileg gyártott elem tönkrement az autón, ezek újra le kellett volna gyártani, hacsak nem kapok segítséget az R5 közösségtől, mégpedig Gál Andrástól, aki maga is rendelkezik ilyen típussal és a legendás édesapja nem egyet állított már talpra.”
Ahogy a mester haladt, úgy bukkantak elő az újabb apró hibák.
Az állapotfelmérés után következett a különféle elemek beszerzése, amit lehetett, azt megvettek hozzá készen, hogy csak a lehető legkevesebb részt kelljen lemezből legyártani. A mester folyamatosan dolgozott az autón, ahogy az egy ilyen öreg autónál lenni szokott, mindig előkerült egy újabb apró hiba vagy rozsda. Nagyjából 3-4 hónap leforgása alatt körbeértek a karosszérián. Az utolsó tüzetes átvizsgálás már a szabad napfénynél zajlott le, Zoli és a mester meggyőződött róla, hogy a felújítás oroszlánrésze készen van, minden apró hiba kijavításra került. Jöhet a fényezés.
A fényezővel már jóval szerencsésebb volt a helyzet. A karosszériás mester egy csütörtöki napon alaposan körbefotózta az autót és elküldte a képeket egy fényező ismerősének, aki rábólintott, és már azon a héten, szombaton várta is az autót. „Mindenkinek javaslom ezt a kombinációt, a lakatos és a fényező régi ismerősök. Ebből adódóan konzultáció után eldöntötték min kell még igazítani, mi hogy legyen.”
A hazai R5 közösségnek hála különféle forrásokból érkeztek az alkatrészek, és szép lassan újból testet öltött a kis Alpine.
A színválasztásról a tulaj az alábbiakat mesélte. „Matt feketén került hozzám az autó, ezen változtatni akartam. Az egyik kedvenc a kék szín ehhez a típushoz, de mivel piros az egész belső, ezt elvetettem, mert ilyen kombináció nem létezik. Következő kedvenc a fehér, ki is választottam az évjárathoz stimmelő 355 kódszámú fehér árnyalatot. Ebben és a részletekben szintén az R5 társadalom volt segítségemre, Dani telefonon bármikor felsorolja mi hová való, milyen csavarral stb, nagy ismerője a kis Alpineoknak.”
A fényezés átadására február végi időpont lett megjelölve, hatalmas pozitív meglepetésre a napokban csörgött is a telefon, kész az autó. Hihetetlen szép fényezés került az autóra, kívül belül, alul. Mindez határidőre, precíz minőségben.
Persze innentől fogva azt hihetnénk, hogy már minden sínen van, és nem lehet probléma, de ennyi jó után ismét jött a feketeleves. Zoli, miközben látta, hogy a karosszéria már végre talpra áll, elvitte a motort egy teljes körű átvizsgálásra. Szétszedés után hívták, hogy bizony a blokk teteje nem egyenes. Ez okozhatta, hogy folyamatos hengerfej probléma miatt 20 évre leparkolták az autót.
A gyűjtemény éke lesz, de addig még hosszú az út.
Szerencsére amióta megvan az autó, Zoli szinte mindent felvásárolt hozzá, ami szembejött; plusz motor darabokban Győr mellől, plusz fél autó Dunaharasztiból stb. Most egy másik blokk vizsgálata zajlik.
Lassan Indulhat az összeszerelés, lökhárítók javítása, futómű és az egyebek. Hamarosan folytatjuk! Addig is kövessetek minket az alábbi felületeken.
Kedvenc gyerekkori autóm. Hajrá, nagyon szurkolok!