Versenyzők, bajnokok, pilóták, sztárok, sokféle jelzővel lehet illetni azokat, akiket a sebesség mámora hajt és a különféle motorsport szakágakban ülnek be a volán mögé, hogy megmérettessenek. Övék legyen a leggyorsabb kör, megszerezzék a dobogó tetejét, vagy szimplán csak egy jót csatázzanak a pályán, megmutatva azt, hogy mire is képesek ők és a gép, amit hajtanak. Talán nem sok olyan pilóta volt az autósport eddigi történetében, aki annyiféle korszakot megélt és annyiféle kategóriában és autóban kipróbálhatta magát, mint Sir Stirling Crauford Moss. A 90 éves legendától búcsúzunk, aki ott volt az F1 kezdetén, megélte Le Mans legsúlyosabb katasztrófáját és végigszáguldott a híres-neves Mille Miglián is.
Sir Stirling Crauford Moss (1929. szeptember 17. – 2020. április 12.)
Stirling Moss 1929. szeptember 17-én látta meg a napvilágot, méghozzá londoni gyerekként. Édesapja, Alfred Moss fogorvos volt, édesanyja Aileen, akik mindketten szerették az autóversenyzést. Az apja amatőr versenyző volt, aki még az Indianapolis 500-at is megjárta, Alleen pedig hegyi felfutókon indult. A húga, Pat Moss szintén megőrült a versenyzését, a rallyban próbálgatta tehetségét, ráadásul a híres svéd versenyző, Erik Carlsson feleség lett. Az ifjú Moss is hamar belekóstolt az autók világába, első autóját, egy Austin Sevent még az édesapjától kapta, amikor 9 éves volt. Ezzel a járgánnyal rótta a köröket a Long White Cloud nevű birtokukon. 15 évesen szerezte meg a jogosítványt, majd ekkor már saját erőből vett autót.
Versenyzői karrierjét a második világháborút követően, 1948-ban kezdte, méghozzá az édesapja BMW 328 típusú autójával. Az apja kezdetben ellenezte, hogy versenyző legyen, azt szerette volna, ha Stirling is fogorvos lesz. Ennek ellenére sikerült rábeszélnie az apját, hogy hagyja kibontakozni az autósportban magát, és megvette élete első versenyautóját, egy Cooper 500-ast, amellyel még 1948-ban elindult a Formula Three kategóriában. 1948. április 7-én Yorkshire-ban érte el élete első győzelmét.
Versenyzői pályafutása elején.
21 éves volt, amikor nemzetközi versenyen is bizonyított, megnyerte az 1950-es RAC Tourist Trophy-t egy kölcsönzött Jaguar XK120 volánja mögött. Ezen a versenyen ezt követően még hat alkalommal tudott győzni különféle autókkal. Az ’50-es évek elejére már egyre ismertebb versenyzővé vált, a tehetsége vitathatatlan volt. 1951-ben Enzo Ferrari is megkörnyékezte, hogy a Bari-ban rendezendő Formula 2 futamon vezesse az ő autóját. Moss az apjával együtt leutazott Puglia-ba, ahol aztán azzal szembesült, hogy az egyetlen Ferrari versenyautót a tapasztalt olasz versenyző, Piero Taruffi fogja vezetni. Dühösen ott hagyta Ferrarit, ezt követően mindig elégedettséggel töltötte el, ha egy brit autóval győzte le az olaszokat a pályán.
Szintén 1951-ben már az F1-ben találta magát, egy HWM versenyautóval indult, az első futama a Svájci Nagydíj volt. Innentől kezdve kereken 10 évet töltött el a száguldó cirkuszban, de e mellett más szakágakban is indult. A legsikeresebb időszakának az ’50-es évek közepét lehet tekinteni.
1954-ben szerzett először dobogós helyezést a Formula 1-ben, a belga futamon harmadik lett a Maserati 250F versenyautóval. Ugyanebben az évben egy O.S.C.A. MT4 és Bill Lloyd által megnyerte a 12 órás sebringi futamot. Az év legemlékezetesebb futama a szeptember 5-én megtartott olaszországi verseny volt, Monzában a királykategória két valódi királya ellen, Juan Manuel Fangio (Mercedes-Benz) és Alberto Ascari (Ferrari) előtt a 68. körig vezette a futamot. Ascari és Moss motorhiba miatt adták fel a futamot, amelyet Fangio nyert meg. A Mercedes csapatfőnöke, Alfred Neubauer a következő évre szerződtette Mosst, hogy legyen a neves Fangio csapattársa.
A legsikeresebb éve egyértelműen 1955 volt. Ebben az évben nyerte meg az első F1-es bajnoki futamát, méghozzá a brit versenyen. Ezzel Sir Stirling Moss volt az első brit pilóta, aki a királykategóriában győzedelmeskedett, ráadásul a hazai közönsége előtt. Egyben ez volt a legelső versenye is, ahol legyőzte csapattársát, Fangiót.
Juan Manuel Fangio (balra) és Stirling Moss, a pályán riválisok voltak, Moss mégis mentoraként tisztelte a legendás versenyzőt.
Ebben az évben még további két fontos versenyen diadalmaskodott, megnyerte a Targa Florio-t és a legendás Mille Miglia futamot is. Utóbbi versenyen Denis Jenkinson volt a társa, és 32 perces előnnyel értek célba a Mercedes-Benz 300SLR-rel, ismét megelőzve Fangiót. Moss ott volt a Le Mans-i 24 órás futamon is, ahol a Mercedest katasztrófa érte, és ami miatt a márka hosszú évekre hátat fordított az autóversenyek világának.
A híres Mille Miglia és a Mercedes-Benz 300SLR (1955).
Az ’56-os szezont a Maserati színeiben futotta, nyert Monacóban és Olaszországban is, ahogy egy évvel korábban, úgy ebben az évben is az összetett második helyen végzett. A következő években már brit autókkal szállt harcba az F1-es elsőségért. 1957-ben a Vanwall csapatával végre sikerült britként hazai autóval a hazai futamot megnyernie. Ez volt a csapat első győzelme, és az F1-ben az első brit konstruktőri siker is.
Az F1-es bajnoki címhez legközelebb 1958-ban került, akkor a ferraris Mike Hawthornnal küzdött. Hawthorn az évad végén 1 pont előnnyel verte meg Mosst, így ő lett minden idők legelső brit bajnoka. 1959-től 1961-ig Rob Walker csapatában versenyzett Climax, BRM és Lotus versenyautókkal. 1960-ban súlyos balesetet szenvedett a belga futam edzésén, felépülése több hónapig tartott, de az év végén visszatért, és megnyerte a kaliforniai versenyt.
1956-ban megnyerte a kategóriáját a Le Mans-i 24 órás futamon egy Aston Martin DB3S volánja mögött.
A következő évben a Nürburgringen szerezte meg élete utolsó F1-es elsőségét, majd ebben a szezonban búcsút intett a szériának. 1962-ben súlyos balesetet szenvedett Goodwoodban, egy hónapra kómába esett és fél évre lebénult. Felépülését követően visszavonult a professzionális versenyzéstől, ezt követően már csak néhány futamon vett részt, amelyek zömében Classic versenyek voltak. E mellett szakkommentátor is volt az ABC csatornánál egészen a 80-as évekig. A ’80-as évek elején még visszatért a versenypályákra, a BTCC-ben töltött el két évadot az Audival.
Az egyetlen Ferrari, amivel Moss valaha is versenyzett. Az autóhoz még három évvel ezelőtt volt szerencsém Londonban. (Ferrari 250 GT SWB – Le Mans [1961])
Legutoljára 2011-ben vett részt hivatalos versenyen, a Le Mans Legend után bejelentette, hogy többé már nem fog a rajtrácsra állni, akkor 81 éves volt.
Az utóbbi időben már sokat betegeskedett, 2018-ban visszavonult a nyilvánosság elöl. 2020. április 12-én végleg az égi versenypályákra lépett. Híres autóversenyző volt, 16 F1-es győzelmével a mai napig ő az egyetlen olyan, aki sosem nyert bajnoki címet, többször volt összetett második és harmadik. Versenyzői aktív évei során 529 futamon indult, amelyekből 212-őt nyert meg.
„Jobb becsületesen veszíteni egy brit autóval, mint győzni egy külföldivel.”
