A sebesség szentélyei: Rábaring

Ami a Hungaroring a pályaversenyzésért rajongóknak, az a Rábaring a rallye szerelmeseinek. Ugyan a rallye jellemzően nem épített pályán zajlik, azért néha akadnak kivételek: ilyen a Magyar Vagon és Gépgyár egykori tesztpályája is. De miért jött létre? Milyen szakaszokból áll? Mikor volt rajta először autóverseny? Ismerjük meg jobban ezt a legendás helyszínt!

A Magyar Vagon és Gépgyárnál az 1980-as évek első felében született meg a döntés, miszerint szükséges egy saját tesztpálya megépítése. Egy jól megépített tesztpályának köszönhetően olyan terhelési próbáknak vethetik alá az újabb fejlesztésű gépeket és alkatrészeket, ahol kilométerenként akár száz, vagy ezer „hétköznapi” kilométernyi nyúzást is elszenvedhet az adott jármű. Hogy az új komplexum megfeleljen az elvárásoknak, az MVG és az UVATERV szakemberei a szovjet NAMI tesztpályára látogattak el, felmérni a szükséges feladatokat.


A NAMI

vasak mellett itt tesztelték különböző körülmények között a Fiat 124-et is, a későbbi Zsiguli elődjét.  Méretét tekintve jóval nagyobb, mint a „Magyar Zöld Pokol” és a mai napig üzemel. Érdekesség, hogy akárcsak a Rábaringet, úgy ezt a tesztpályát is használják autós találkozók és autóversenyek lebonyolítására.

A tesztpálya helyszínét már korábban kijelölték: Écs község mellett, egy észak-déli fekvésű dombon tervezték felépíteni. Miután visszatértek a tanulmányútról, megkezdődött a domborzati viszonyokhoz igazodó utak tervezése, majd 1984. június 30-án megkezdődtek a munkálatok.

A próbapálya több részből áll: kívül, mintegy körülölelve a teljes úthálózatot, a nagysebességű pálya kapott helyet, a döntött kanyarokkal, összesen 3670 m hosszúságban. A két egyenes szakaszt egy 135 és egy 29 m sugarú, döntött kanyar köti össze. Ezt úgy alakították ki, hogy 110 km/h-s sebességnél a rajta haladó jármű, a külső sávban „felmászik a falra”. Ezt 2003-ban volt szerencsém kipróbálni először, fantasztikus élmény. Sajnos rá egy évre egy tragikus baleset is történt itt, amikor két versenyautó frontálisan ütközött. Ők jóval gyorsabban haladtak, és amikor az ember a szélvédő felső sarkában nézi, hogy hová megy, nincs is ideje cselekedni, ha szemből érkezik valaki.

Ezen a pályán a gumikat, a motorok hűtését és kenését tudták tesztelni.

A nagysebességű pályával párhuzamosan fut a 3290 m hosszú fárasztópálya, ami egy átlagos úttest tulajdonságaival rendelkezik.

Ezen belül található a macskaköves útpálya 1548 m hosszúságban, amit akkoriban belga útnak hívtak. Vele párhuzamosan szervizutat hoztak létre mérések és filmezés céljára. A „belga úton” minimum 30 km/h-s sebességgel haladva tették alaposan próbára a járművek futóművét, hiszen +60 és -50 mm szintkülönbség volt a lerakott bazaltkövek között.  És most együtt emeljük meg kalapunkat a Győri Közúti Építő Vállalat ismeretlen munkatársai előtt, hogy a képen látható módon lerakták a nagyjából 350ezer darab követ. Minden tiszteletem az övék!

Ez a szakasz a versenyeken általában parkolóként szolgál. Megmondom őszintén, nem szívesen próbálgatnám itt tartósan azt az autót, amivel még haza is szeretnék menni.

Aki bebarangolta már párszor a helyet, az találkozhatott kavicsos úttal, párhuzamos és tört bordázatú redőnyúttal, rövid- és hosszúhullámú pályával (ezeken hányan szaladgáltak már), vízzel elárasztható katlannal, kanyargós hegyi úttal. Gyakorlatilag minden körülményt tudtak szimulálni a próbapályán, remekül ellátta a feladatát.

Annyi bizonyos, hogy a terhelés valóban minden alkatrészen sokszoros, hiszen köztudottan gumigyilkos a pálya. Azok a versenyzők, akiknek volt már hozzá szerencséjük, most biztosan bólogatnak.

A Rábaring 1988 őszére készült el és viszonylag hamar megtalálta a motorsport. Az első versenyt 1990-ben rendezték itt (ÉPFU Rallye, Győr), aztán sorban követte az Országos Rallye Bajnokságot a többi verseny. Egy időben évente egyszer biztos, hogy megfordultam itt 2003-tól kezdve, vagy egy OMV Tesztrallye, vagy valamilyen bajnoki, vagy amatőr verseny miatt. Tartottak itt gyorsulási versenyeket és 1/100-as veterán versenyt is, és bár lassan visszanyeri a természet az elhanyagolt pályát, még mindig megfordulnak itt új buszokkal, tűzoltó autókkal, esetleg katonai járművekkel egy-egy bemutató erejéig.

Sajnos egy Lamborghini, mérnökök általi tesztelése is itt ért tragikus véget, egy kedves olvasónkat veszítettük el, ami akkor nagyon szíven ütött…

A történetéhez kapcsolódó két fekete folt miatt mindig kissé félelmetesnek hat, amikor megpillantom a Rábaringet, pedig valójában fantasztikus hely, és rengeteg pozitív élmény fűz hozzá. Ha még nem voltál, egyszer mindenképpen látogasd meg, érdemes.

Egyet ne feledj: MINDIG fúj a szél, erre készülj fel. Én szóltam!

Neked milyen emlékeid vannak a Rábaringről?

Total
0
Shares
Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Total
0
Share