Nemrég került elő ez a fotó, amin két egykori példakép-autó szerepel egymás mellett. A kép akkoriban készült, amikor még jogosítványom sem volt, és álmomban ugyan vezettem, de még nem éreztem semmit, csak „pergett a film”, meg tekertem a kormányt. A két autó közül a szürke volt az erősebb – mindig eszembe jut az első utam benne, mikor arra járok, ahol vittek vele, de mégis a pirosat szerettem jobban a közös élmények miatt. Rengetegszer utaztam benne, sok-sok versenyre vitt el, a saját Ladámban pedig e miatt a gép miatt lóg ugyanilyen típusú kókuszos Wunder-Baum 10 éve. Noha egyik autó sem létezik már, az emlékeimben örökké élni fognak, ahogyan azok a csodálatos évek is, amikor arról álmodtam, hogy egyszer majd nekem is lesz egy ilyen…
A képért köszönet Protechnek!