Új rovatot indítottunk a vancello.hu-n, lehetőséget adva ezzel olyan szerzőknek, akik eddig nem nagyon kaptak nyilvánosságot. Ha van egy jó autós témájú írásod, akár Te is szót kaphatsz nálunk! Várjuk a jelentkezésedet a vancello@vancello.hu e-mail címen! Határidő nincs, ez ugyanis nem verseny, hanem egy lehetőség.
Ezúttal Maqsoudi Ali cikkét olvashatjátok, jó szórakozást kívánok hozzá!
-Vancello-
Hamarosan idén is megrendezik a híres Le Mans-i 24 órás viadalt, egészen pontosan az idei dátum június 22-23. Személy szerint én annyira szeretem ezt a futamot, mint mondjuk a Monaco hercegségben megrendezett F1-es futamot, talán ez az a két olyan verseny, amit mindig nagyon várok az év folyamán. Ilyenkor általában előveszek valami könyvet, vagy keresgélek a számtalan témába vágó wikipedia bejegyzés és youtube videó között érdekes autók, vagy éppen érdekes futamok, netán balesetek után kutatva. Így jutottam el egy nagyon izgalmas Mercedes prototípushoz is, amely a C11-es versenyautó utcára betört változata, a gyári kódneve pedig egyszerűen csak C112.
Schumacher is versenyzett a C11 volánja mögött
A C11-gyel a Team Sauber Mercedes 1990-ben megnyerte a sportautók világbajnokságát a C csoportban (World Sportscar Championship), amely a manapság ismert megbízhatósági versenyszériák elődje. Ennek örömére a stuttgartiak egy évvel később Frankfurtban mutatták be a versenyautó utcai kivetülését. A C112 egy igazán egzotikus sportautóként mutatkozott be; a középmotoros, könnyű szerkezetes autót a Mercedes hatliteres, V12-es erőforrása mozgatta, amely 408 lóerőt adott le 580 Nm forgatónyomaték mellett, 4,9 másodperc alatt gyorsult 0-ról 100 km/h-ra, és ez akkoriban igen kiemelkedőnek számított, ha azt vesszük, hogy az autó száraz tömege bő 1500 kg volt.
Az autó persze nem csak a teljesítménye miatt számított kiemelkedőnek, hanem mert hosszú-hosszú évek után a Mercedes újból előállt egy szupersport koncepcióval. Olyan megoldásokat vonultattak fel a mérnökök az autóban, mint az Active Body Controll (ABC), amelyben a futómű valamint a felfüggesztés különféle hidraulikus és mechanikus elemeit hangolták össze az elektronika segítségével úgy, hogy a különféle terhelésváltásokra az autó rugózása pillanatok alatt reagált, így kiküszöbölték a kellemetlen bólintásokat és karosszériadőléseket, a hátsó tengelyt szintén elektronika felügyelte és aktív kormányzást is kapott. Egyenesben, nagytempónál automatikusan lejjebb ült a kaszni, ezzel is javítva a stabilitást.
17 hüvelykes Speedline magnézium felnik, mögöttük Brembo fék, ABS és kipörgésgátló, sőt még a guminyomást is ellenőrizte, mindezt 1991-ben!
Továbbá az autón már ekkor voltak olyan aktív karosszéria elemek, mint a kétfunkciós hátsó szárny, amely nagy tempójú kanyarodás közben kiemelkedett a helyéről és ezzel is nagyobb leszorító erőt termelt, erős fékezéskor teljesen felnyílt, hogy segítse az autó lassulását. Ez persze ismerős lehet 12 évvel későbbről, a szériában is megjelent Mercedes-Benz SLR McLaren tudott ilyet.
Féklapát Mercedes-módra
A C112-t hasonlóan a C111 prototípusokhoz és az ős 300SL-hez, sirályszárnyas ajtókkal ruházták fel, és bár hiába a remek technika, a valóban versenyautós külső, valamint a közel 700 beérkezett megrendelés, a Mercedes – csak úgy, mint a C111 esetében – soha nem gyártotta szériában az autót, ami azért nagy kár.
Akár az évekkel később megjelent Saleen S7 prototípusa is lehetne
A meg nem valósult legenda ez az autó a stuttgartiak történelmében, amely a 90-es évek elején válhatott volna akár olyan ismertté, mint a Lister Storm, a Jaguar XJ220 vagy a Lotus Esprit. De az olyan ritkaságokkal is partiba kerülhetett volna a Cote d’Azure-on egy kaszinó előtt, mint a Lamborghini Diablo, a Ferrari F40 vagy a McLaren F1, amelyek anno a srácok falán mind ott lógtak poszterként Pamela Anderson mellett. Nem beszélve arról, hogy ez az autó óriási dobás lett volna a Mercedes részéről két fő konkurensével szemben; az Audi és a BMW ugyanis akkoriban még egyáltalán nem kínált nagy teljesítményű sportautót. Bár talán annyira nem múlt el nyom nélkül a C112 az autós világban, ha jól megnézzük a formatervét, akkor lehet Steve Saleent is megihlette pár évvel később a Saleen S7 megalkotásakor. Apropó, vajon lehet ezt valahol kapni 1:18-as kicsinyítésben, mert jól mutatna a polcon…
A háttér és a képek forrása:
mercedespedia.org ; emercedesbenz.com ; bestcars ; Bancsi Péter – Mercedes-Benz (2010, Nagykönyv Kiadó)
