Zsiguli idegen szívvel?

A Lada Club Facebook-csoportban felvetődött az egyik örök téma, a típusidegen motor beépítése az orosz hátulhajtósba.
Vitán felül áll, hogy a legolcsóbb megoldás egy korszerűbb (tehát nem ötven, hanem csak harminc, vagy húsz éves), erősebb motort beépíteni a Ladába, hiszen míg egy Lada alapokból épített komoly motor üzemórás, és rendkívül drága, addig egy széria nyugati szív sokat bír, és olcsón hozzá lehet jutni, mondjuk egy német rendszámos behozott roncsból.

Kívülről igazi Lada…

Aztán itt jön az az elvi kérdés, ami miatt én teljes mértékben ellenzem az idegenszívűséget: Lada-e még az az öszvér, amiben TDI VW, Opel, vagy mondjuk egy Fiat szíve DOHCog?
Szerintem ezek már nem Ladák. A teljesítményük lehet brutális, a megbízhatóságuk lehet ezerszer jobb, de a Lada szív nélkül már nem Lada a szememben. A motorcsere megöli a varázst.

…belülről viszont öszvér.

Kis pénz, kis foci, értem én. Kevésből akarnak sokan nagyot alkotni, érthető, ha a tuningmesterek árlistáinak átfutása után inkább a kettévágott 150 lóerős Vectra roncsa felé fordulnak a hátsó udvarban.
Ha viszont a költségeket nem nézzük, egy Lada motor teljesítményének növelése, érces hangú gépcsodává alakítása valódi művészet, míg a motorcsere olyan, mintha egy kifestőkönyv kiszínezése után festőművésznek éreznénk magunkat.

Eredeti motorból születik a méregdrága műalkotás.

Lehet a könnyebb utat választani, de részemről nem jár elismerés az idegen szívvel gördülő Lada karosszériáknak.
Te mit gondolsz erről a témáról? Csakis Lada motorral igazi-e a Lada szerinted?