Jaguar XJ-C Restomod
Az autóipar hanyatlásának korszakában a 12 egy tucat hibrid és elektromos közlekedőedények szürkeségének közepén üde színfoltot jelentenek a restomodok. Szerencsére a szcéna igazán elemében van, hiszen az elmúlt egy-két év során láttunk már többek között modernizált Renault, Alfa Romeót és Lanciát is. A lengyel Carlex Design tuningcég legutóbbi alanya egy klasszikus brit vadmacska a ’70-es évekből, amely csodás szivarformája miatt azonnal belopja magát az ember szívébe.
A Jaguar XJ második szériájából készült kupé változat is anno még volt divatja ezeknek a nagyméretű kupéknak, ma már ritkák, mint a fehér holló. Szóval az XJ-C, amelyet Daimler Sovereign Coupé, illetve Daimler Double Six Coupé néven is forgalmaztak 1973-ban mutatkozott be a Londoni Autószalonon. Gyártásba azonban csak két évvel később került, egyrészt még fejleszteni kellett az autón, gondok voltak az üvegek körüli tömítéssel, valamint a szélzajjal, másrészt beütött a gazdasági (olaj) válság, és bizony ez nem tett jót a luxusautók piacának sem. Azonban két év után végül belevágtak a szériagyártásba és egészen 1978-ig 10 426 példányt készítettek, zömében kézi munkával.
A lengyel tunerek pedig nem szívbajoskodtak, kívül-belül amennyire csak tudták, átalakították a klasszikus kupét. Először is a legtöbb króm díszítéstől megszabadultak, így sokkal letisztultabbá vált a Jaguar XJ-C megjelenése. Majd lecserélték a hűtőrácsot, és természetesen modernizálták a fényszórókat is. A LED beépítés szerintem egész jól sikerült, nem találok benne semmi kivetnivalót.
A kerékjárati íveket kiszélesítették, hogy beférjenek a nagyobb kerekek, illetve az egyedi futóműnek köszönhetően némileg lentebb ül a karosszéria. A lökhárítók is alapon átalakultak és megkapták a karosszéria színét, a hátsó lámpák pedig sötétbe burkolóztak.
Klasszikus autókat, motorokat keresel, vagy hirdetnél? Akkor kattints az alábbi linkre, hogy még ma megtaláld álmaid autóját! Ingyenes a hirdetésfeladás, a hirdetések automatikusan megjelennek a Roncsvadászok nevű, 47 ezer aktív taggal rendelkező csoportunkban!
Ami azonban felteszi az i-re a pontot, az a beltér. A klasszikus vonalak itt is megmaradtak, de szinte mindent modernizáltak. A kerek óracsoportok digitális műszereket rejtenek, mint ahogy a klíma vezérlőpanelje is kicserélődött. Nagyon tetszik az utastér egyedi, barna bőrözése, amelyet a Carlex úgy nevez, hogy hand-aged, ami nagyjából annyit tesz, hogy „kézzel érlelt” A középkonzolt és az ajtópaneleket is áttervezték. A leglátványosabb elem, azonban az ülések mögötti keresztmerevítő, ilyet klasszikus Jaguarokban ritkán lát az ember.
A géptető alatt sem hagytak érintetlenül semmit. A csodaszép, duplakörlámpás B-oszlop nélküli kupé orrába gyárilag vagy a 4,2 literes sorhatos, vagy pedig az 5,3 literes V12-es motort építették. Azonban nem a gyári sorhatos, vagy V12-es átalakításáról van szó. A Carles annyit árult el, hogy egy V8-as motor van az autóban, ami 400 lóerőt teljesít. Az, hogy ez szívó, vagy valamilyen feltötlős szív, szintén nem tudni. Viszont az eredeti 258 lóerős V12-es motorhoz képest a lovak száma jóval több, tehát az autó dinamikája is kellemes lehet.
A fotókon látható átalakítás valószínű nem olcsó, de mindenekelőtt kell hozzá egy donor is. Mivel csak alig több, mint 10 ezer példány készült, ezért mára amúgy is igazi ritkaság egy ilyen autó. Főleg azért is, mert a vinyl tetőburkolattal ellátott járgányt sajnos előszeretettel ette a rozsda, főleg a vinyl alatt, ezért ezt sok tulaj eltávolítatta. Jó kérdés, hogy szabad-e egy ilyen gépet tuningolni, vagy bármilyen más módon átalakítani? Én azt mondom, ha a végeredmény jó, és nem csak trailer queen-ként tartják, akkor mindenképp.
Fotók, infók: Carlex Design
