Ha a kétütemű benzinmotor szóba kerül, rögtön Trabantok és Wartburgok jelennek meg lelki szemeink előtt. A szélesebb ismeretekkel rendelkezőknek felsejlenek még a gömbszerű Saabok, a kétkerekűekért rajongóknak pedig a magas fordulaton pörgő klasszikus motorkerékpárok. A kétütemű motor egy lefutott, elfelejtett, elavult dolog, gondoljuk most. Pedig nem volt ez mindig így. A 90-es években a Ford komoly kísérleteket folytatott a kétütemű technikával, erről emlékezünk most meg.
Az 1989-ben, Ausztráliában alapított Orbital Engine modern, kétütemű motorok fejlesztésébe fogott. Céljuk egy kisebb, takarékosabb injektoros motor előállítása volt. Az általuk épített motorokat bemutatták néhány potenciális ügyfélnek. A GM és a Fiat nem kért a remek ajánlatból, viszont a Ford látott fantáziát a projektben. Így aztán 25 darab Fiestába építették be az ausztrál kétüteműeket, majd 1992-ben a sajtó számára is bemutatták őket.
Az 1200 ccm-es, 80 lóerős motorok közel 160 km/h-s végsebességig voltak képesek repíteni a kísérleti Fiestákat, amik 11 másodperc alatt teljesítették a 0-100 km/h-s sprintet. A sajtó képviselőinek is tetszett az ódon, ám mégis modern technika, nem tapasztaltak különösebb zajt, vagy rezonanciát.
A kísérlet során egy brit kisváros rendőrsége is nyúzópróbának vetett alá egy példányt, az ottani intenzív használat nyomán sem jelentkezett különösebb probléma a háromhengeres 2T Forddal, de ez várható is volt, hiszen a tesztmodellek összesen több mint ötmillió kilométert tettek meg, mire a bemutatásra sor került. Végül azonban a nagy fellángolásból nem lett semmi. A környezetvédelmi előírások változásai miatt a kétütemű Fiesta a süllyesztőbe került.
Hogy mi lett volna, ha? Tudjuk, hogy az ilyen kérdéseknek nincs sok értelme. A Ford ma már az EcoBoost-ot és a villanyt erőlteti, az Orbital pedig drónok hajtóműveit fejleszti.
