Betiltott álom: Gruppe „S”

Az 1980-as években járunk. Európában pörög a Polip, a Derrick, a kezeken hétzenés Roamer kvarcóra, a Ford Scorpio még luxusautó, a Volkswagen még nem láttatja magát prémiumnak. Itthon még csak két televíziós csatorna van, mindenki banánért áll sorba, vagy Gorenjéért megy Ausztriába – Ladán, meg Wartburgon.

A rallye világbajnokságban ezekben az időkben olyan gépszörnyek állnak rajthoz, amiknek pár üvegen és lámpán kívül nem sok közük van ahhoz, aminek a típusnevét viselik. Ez a félelmetes „B” csoport.

toivonenandcresto.jpgEgy díszes-színes versenyautós kép nehezen adná értésünkre, miért is szűnt meg a gruppe „B”. Itt van helyette a rideg valóság.

A tervezőket nem igazán szorítják korlátok. Mindössze kétszáz példányt kell legyártani a homologizációhoz, a lóerők bődületes magasságokban járnak, messze megelőzték a kor biztonsági követelményeit. Középmotor, csőváz, vékony héj, turbo és kompresszor, Forma-1-közeli menetteljesítmények. Csak a legjobbak képesek úton tartani ezeket a szörnyetegeket, legalábbis egy ideig. Aztán Ari Vatanen majdnem belehal a lovak megzabolázásába, Toivonennek és Crestonak pedig már senki nem tud segíteni ’86-ban: egy lángtengerré vált Lanciában éri utol őket a halál. Nem ők az első áldozatok, de ők az utolsó csepp a pohárban, a „B” csoportot 1986 év végével betiltják.

Audi RS002

Az Audi egyik hátránya az orrmotor volt, így elkészítették a maguk „Delta S4-esét”, egy középmotoros „B” csoportos kísérleti példányt. Ezen a vonalon gondolkodva fejlesztették ki az „S” csoportba szánt RS002-t is. Döbbenetes adatok: 750 kg, 700 LE, (egyes források szerint 600 LE) természetesen a csodás hangú 5 hengeres motorral.

s_audi.jpg

Volt azonban egy időszak, amikor még a gyártók és a FISA (az FIA elődje) úgy gondolták, hogy a prototípus-szerű gépszörnyek kategóriáját tovább kell és lehet fejleszteni. Ebből lett volna az „S” csoport.

1985-ben már kidolgozott tervek álltak rendelkezésre ezzel kapcsolatban. A gyártók a magas költségekre panaszkodtak, ezért az új szörnycsoport gépeinél már 10 példány is elegendő a homologizációhoz, így a prototípus-szörnyek fejlesztése gazdaságosabbá (hahaha) vált. Néhány méretbeli határtól eltekintve az új csoportnak nem voltak lényeges korlátai. Az új „S” csoport bevezetését 1988. január 1-el tervezték elindítani.

Peugeot 405 T16

A Peugeot számára a 205T16 rövid tengelytávja mindig problémás volt. Készült is kísérleti céllal egy nyújtott tengelytávú változat, de az igazi megoldást az „S” csoport hozta, ahová a legújabb modelljük, a két számmal nagyobb 405-ös alapjaira építkeztek. Szerencsére ezt a típust nem rallycross versenyeken zúzták tönkre, mint a kényszernyugdíjazott „B” csoportos autókat, hanem meghódították vele a Pikes Peak-et.

s_405.jpg

A lehetőségre a kor legjobbjai – az Audi, a Lancia, a Peugeot – is ráugrottak, de fejlesztésbe fogtak olyan gyártók is, mint a Toyota, vagy a Mazda, sőt, még a Lada is előállt egy „S” csoportos prototípussal.

Az 1986-os évben aztán a FISA szigorított a jövőbeli „S” csoport szabályain. A teljesítményt például 300 lóerőben korlátozták volna, a minimális tömeget pedig 1000 kg-ban. A módosított „S” csoport 1987-ben debütált volna a „B” csoport helyén, de aztán mindent lesztornóztak a FISA emberei, az összes fejlesztés mehetett a raktárakba. A „B” és „S” csoportok helyett az „A” csoport lett az új csúcskategória 1987-től, de az már egy másik történet.

Lancia ECV

Amikor Toivonenék autója porig égett, csak a fém váz maradt belőle. Hogy kissé otromba legyek, az ECV-ből még ennyi sem maradt volna, hiszen a váz, de még a felnik is szénszálból készültek.

ecv-carbon-parts.jpg

600 lóerős triflux motor hajtotta volna, ha nem kapcsolják le az „S” csoportot. Később ezt a piros példányt átépítették, belőle lett az ECV2 is, a napjainkban látható ECV-t Giuseppe Volta (R.I.P.) építette egy Delta S4 Stradale alapjaira. A képen még az eredeti látható, 1986-ból.

s_lancia_ecv.jpg

 

A gyártók közül a Peugeot fogadta a legkevésbé jól az egyébként ésszerű döntést, és beperelte az FISA-t.

A pletykák szerint azért az FISA is próbálta menteni a menthetőt. Gondolkodtak azon a lehetőségen, hogy az „S” csoportban csak kétkerék-meghajtással lehessen versenyezni, és még a 90-es évek elején is kaptak szárnyra hírek a csoport felélesztéséről.

Lada Samara EVA S-Proto

Brundzáék sem álltak meg a kocka Ladánál, a Samarából faragtak 350 lóerős, középmotoros, sajnos csak hátsókerék-hajtású csodafegyvert. Állítólag idővel az ütőképesség növelése érdekében a Porsche 959 motorját és hajtásláncát tették volna a kasztniba, de ez az „S” csoport sztornózása miatt már nem volt lehetséges. A Porsche-Samarák ötlete viszont nem maradt kiaknázatlan, később T3 néven hódították meg a sivatagot.

s_samara.jpg

Aztán a 90-es évek végén – részben az „S” csoport módosított koncepciójára építkezve létrehozták a WRC-ket. 300 LE-s korlát, 20 legyártott példány, ismerős a nagyságrend, ugye? A fejlődésnek azonban nem lehet örökre gátat szabni, a WRC minden idők legdrágább kategóriája lett, aktív hajtás, méregdrága és különleges alkatrészek stb. A WRC-ben újabb és újabb szabályokkal akarják a fejlesztők fejét a víz alá nyomni, jelenleg 380 LE a felső korlát, és ezeket már 1600 ccm-es motorokkal érik el a mérnökök, bevásárló autó-karosszériákba építve.

Toyota 222B

Az MR2 típus alapjaira épült ez a 600 lóerős szörnyecske. Vezettem már „mezei” MR2-t, egy rendkívül intenzív és direkt autó, töredék ennyi lóval. Ebbe soha nem mernék beleülni, ismétlem: SOHA!

s_toyota.jpg

Hol tartana ma az „S” csoport, ha nem hoznak új szabályokat a biztonság érdekében? Mennyi hősi halottja lenne az autósportnak napjainkra? Szerencsére nem tudjuk meg soha.

Mazda RX7S

Első ránézésre nehéz azonosítani még a márkát is, nemhogy a típust. Mazdás hagyományokhoz hűen Wankel-motor hajtotta a gépet, 450 ló erejével, ami mellett 950 kg-ot nyomott a mérlegen. A súlyelosztáson az orrközépmotoros konstrukció igyekezett javítani.

s_mazda.jpg

Total
0
Shares
6 hozzászolás
  1. A Ford RS200 úgy maradt ki a történetből mintha nem is létezne, pedig elég figyelemre méltó „B”-s szekér volt.

  2. @Jankove: Valóban kihagytam és nem csak a Ford S-csoportos változatát. Kellett egy korlát a terjedelemnek, mivel nem főállású szerző vagyok.

  3. Mi ez az adminisztratív izélgetés? Miért nem építhet bárki űrrakétát az autójába, ha akar? A népet úgyis inkább a falhoz kenődés lelkesíti, nem az unalmas gurulás.

  4. Kicsit sok a szörny szó a posztban, de különben jó.
    Vajon a sok homologizációs példánnyal mi lett vajon?
    Típusonként 200 autó az q sok azért.
    Eladták liciten a rajongóknak aranyáron?Vagy ellenkezőleg, bezúzták az összeset (miután falból persze eladták valaki belső embernek), hogy nehogy a kankurencia megismerje a technikát? 😀
    Én spec be mernék ülni a Toyota 222B-be, talán még kövér gázt is nyomnék.
    Mondjuk valami reptérhez hasonló helyen, ahol kilométerekre sincsen fa, szikla, árok, stb… 😀

  5. @geegee: Ezek szerint a szóismétlés sokat elárul arról, mit gondolok ezekről a bestiákról. 😀
    A „B” csoport homologizációs példányai gyakran lettek versenyautóvá alakítva, szerencsére azért néhányan megúszták.

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share