Álmok a múltból: a Nazca-vonalak

A Peruban található Nazca sivatag világhírét a Pampas de Jumana fennsíkon található gigantikus méretű alakzatoknak, az úgynevezett Nazca-vonalaknak köszönheti, amelyek 1994 óta a Világörökség részét képezik. A monumentális geometriai alakzatokat, állat, illetve növényfigurákat ábrázoló rajzok érdekessége, hogy csak a levegőből jól kivehetőek. Mintegy 2000 évvel ezelőtt készíthették őket a területen élő nazca indiánok, akik szinte nyom nélkül tűntek el innen. Az alakzatok mindegyike egyetlen folytonos vonalból épül fel, amely sehol nem metszi önmagát, az ábrázolások pontos rendeltetése, illetve az, hogy miként is tudták ilyen pontosan elkészíteni őket, máig ismeretlen. Nem úgy az Italdesign által tervezett BMW Nazca koncepció autók, amelynek az elkészítési módja és a rendeltetése is ismert, ami közös lehet a sivatagban található alakzatokkal, hogy talán az akkor 26 éves Fabrizio Giugiaro is egyetlen vonalat rajzolva alkothatta meg a Nazca sziluettjét. 

1991_italdesign_bmw_nazca_m12_1991_c2_1993_c2_spider_02.jpg

A ’90-es évek legütősebb BMW-je lehetett volna

Az első BMW Nazca az M12 volt, amely még az 1991-es Genfi Autószalonon debütált. A karbonszál erősítésű vázzal ellátott autót egy vérbeli középmotoros szupersportautónak tervezték, amelyben a 850i háromszáz lóerős V12-es motorját használták, amelyet egy ötfokozatú manuális ZF váltóval egészítették ki. A rendkívül lapos és széles Nazca M12 semmi mással sem összetéveszthető formát kapott. Az egyszerű vonalakból felépülő formatervet oda nem illő részlet nem töri meg, ugyanakkor még ma is utána fordulnánk, ha elgurulna előttünk. Az olasz formatervezőket leginkább a ’90-es évek elején létező F1-es és C csoportos versenyautók inspirálták, főleg talán az utóbbiak voltak nagy hatással a formára, hiszen az autó akár egy Le Mans-i gép is lehetne.

Egyszerű vonalakból épül fel, mégis látványos a formaterv

A kétüléses sportautó utasterét körbeveszi az üveg, így nem lehetetlen belőle a kilátás még hátrafelé sem. Az ajtók hagyományosan nyílnak, azonban az oldalüvegek nélkül, ezek ugyanis sirályszárny módjára fölfelé külön nyithatóak. A beltér már jóval konvencionálisabb, a korabeli BMW típusok műszerfalát és középkonzolját idézik. 

1991_italdesign_bmw_nazca_m12_interior_02.jpg

A beltérben semmi meglepő nincs, akár széria is lehetne

A versenyautók általi inspiráció azonban nem csak egyfajta mantra volt az Italdesign számára, még ugyanebben az évben bemutatták a Nazca C2-t, amelyet már valóban a versenypályákra szántak. A Tokiói Autószalonon bemutatott C2 az alapjait adó M12-höz képest agresszívebb megjelenést és erősebb motort kapott. Az autó orr része jelentősen megváltozott, az első lámpákat a BMW vesékkel egy vonalban kialakított rácsok mögé rejtették, továbbá egy hátsó szárnyat is alkalmaztak, amely remekül belesimult a karosszéria vonalaiba, így nem törte meg az egységes formatervet. Az autó motorja már az Alpina által tuningolt V12-es volt, amely 350 lóerőt teljesített. Az autó menetdinamikai adatai sajnos nem ismertek, azonban mivel az alap változathoz képest sikerült 100 kg-t csökkenti a tömegen, így az kereken egytonnás C2 vélhetően jóval gyorsabb volt, mint az M12, amely egyébként 4,1 másodperc alatt lőtt ki 100 km/h-ra.

Akár a versenypályákon is szerepelhetett volna

Az utolsó BMW Nazca két évvel később, 1993-ban mutatkozott be a nagyközönségnek, méghozzá a 61. Monte Carlo-i F1-es futamon. A C2-t alapul véve készült el a C2 Spider, amelyen eltüntették a hátsó üvegburkolatot, így a motortér nyitottá vált, valamint levehetővé tették az oldalsó üvegeket is, amelyek a csomagtérben kaptak helyet. Továbbá áttervezték a motor körüli burkolatot is, amellyel jobban szerették volna hangsúlyozni V12-es jellegzetes kialakítását. A Spider volt mindhárom Nazca közül a legerősebb, ebben már a 380 lóerős, 5 660 köbcentis motor dolgozott, amelyhez hatfokozatú váltót társítottak. 

A legerősebb koncepció volt a C2 Spider

A Nazca soha nem kapott zöld utat a BMW vezetőségétől, így csupán működő prototípusok szintjén maradtak, ami igazán nagy kár, hiszen az olaszok stílusérzékét felhasználva egy valóban remek szupersportautója lehetett volna a müncheni márkának a ’90-es évek elején. 

Képek, háttérinfók: carstyling.ru, Italdesign

Total
0
Shares
Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share