Az autós szenvedély egyik csúcsának számító rallye mostanában nem tartogat számomra érdekes dolgokat. A hazai bajnokságban nagyrészt gazdasági bűnözők paroláznak, a WRC-ben meg ott vannak ezek a mérges és félelmetes…
…ámde anyukák bevásárlóautójából épített szörnyecskék. Valóban brutálisak, de nekem valahogy nem jön be. Egy Focusnak, Imprezának, vagy 206 WRC-nek volt varázsa. Még az utcai autókba is belelátta az ember őket, bár lehet, hogy nekem volt túl élénk a fantáziám akkoriban.
Szóval, ha a szeretett sport jelenét nem tartja elég jónak, akkor az ember hajlamos a múltbéli sikerek és érdekességek felé fordulni. Azt hiszem, a helyzettel nem csak én vagyok így, hiszen az ismert közösségi oldalon is több publicitást kap egy, a régi szép időkből való fekete-fehér fotó, mint az, hogy Felejthető Jakab/Juliska WRCR5R4R2-t vezetett, pedig csak az utóbbit fizették be reklámra.
Így aztán egy hosszú munkanap utáni, kora éjszakai agykiégető webes rallye-túrám alkalmával eljutottam a Mitsubishi Gruppe 4-es csodafegyveréig. A keserkés bevezető után következzék most Ő, mézes-cukros eperhabként, a szavakból formált keserű csokitortán!
A 80-as évek elején még a Gruppe 4 volt a rallye csúcskategóriája. E csoport szabályai szerint épült a Lancia Stratos, a Ford Escort és kevesen tudják, de az első Audi Quattro sem a B-csoportban, hanem itt kezdte a pályafutását.
A kisebb, Gruppe 2-es csoportban, az 1600-as típussal aratott sikerei után a Mitsubishi úgy gondolta, megostromolja a csúcskategóriát is, így osztrák forgalmazójukkal, a Denzel segítségével belefogtak az új autó fejlesztésébe. Ha valakinek dereng a Denzel neve, akkor nem rossz a memóriája: 2001-ig, az 1987-ben alapított Contrex jogutódaként ők forgalmazták itthon is a három gyémánttal ékesített márkát.
A Denzel, a Ralliart 1983-as megalapításáig vett részt a versenyautók fejlesztésében.
Az alapokat egy olyan típusnak kellett szolgáltatnia, amiből legalább 400 darabot készítettek, ezért kiváló kiindulási pontot jelentett a Lancer EX GSR. Az EX ebben az esetben a második szériás Lancert jelöli, ami 1979-től volt gyártásban, míg a GSR felirat a sportos változat sajátja. Európában egész jól fogyott a modell, nem csoda, hogy az autósport segítségével szerettek volna még nagyobb hírverést csinálni a japán szedánnak.
Az autóba épített technika igencsak fejlettnek számított a maga korában. Az elektronikus üzemanyag-befecskendezés mellett a rally történetében először használtak ECU-t, amivel a gyújtást, a befecskendezést és a turbo nyomását is tudták szabályozni, ennek köszönhetően a 2 literes motor akár 380 lóerő leadására is képes volt – mindez a hátsókerék-meghajtással kombinálva, félelmetes fegyverré változtatta a Lancert.
A sebességváltó 5 fokozattal rendelkezett, a lassulásról pedig mart-lyuggatott féktárcsák gondoskodtak a Gruppe 4-es Lancerben.
Ebből a versenyautóból mindössze 3 példány létezik – mondhatjuk, hogy igen ritka – ráadásul sporttörténeti értéke is nagy, hiszen jelentős szerepet játaszott a Mitsubishi későbbi sikereiben. Egy a Mitsubishi múzeumában, egy a Ralliart-alapító Andrew Cowan gyűjteményében pihen – sajnos már nem ő, hanem az örökösei nézegethetik csak, míg a fotókon szereplő, az 1982-es 1000 Tó Rallye-n harmadik helyezést elérő példány éppen eladósorba került.
Ha valaki a garázsában szeretné tudni a Ralliartnál elvégzett felújítás óta mindössze 118 mérföldet futott (tologatott, ide-oda parkolt?) ritkaságot, akkor ezen a linken tehet ajánlatot a tulajdonosnak.
Bizonyára nem árt hozzá egy vaskos bankszámla…