Olvasói Moszkvicsok

A nemrég megjelent, Škodákat bemutató cikkünk után, most nézzük meg, milyen Moszkvicsok lapulnak olvasóink garázsaiban! Jóval ritkább sajnos, így jelentkezők is csak ketten voltak, de talán elég lesz kedvcsinálónak egy esetleges vásárláshoz.

Attila – 2140

Az első Moszkvics  

A története 1979. október 29-én indult, amikor édesapám átvette családunk első új autóját, a debreceni MERKUR telepen. Édesapám nem ezt a színt választotta, hanem dino-sárgát szeretett volna. Annak viszont a motorháztetején egy nagy zöld festékfolt volt. Így nem volt mit tenni, elhozta az egyetlen, korallpiros Moszkvicsot a telepről.

Első útját szakadó esőben teljesítette haza Szolnokra. Sajnos a szolnoki AFIT-nál, a kötelező szervizek alkalmával több kárt okoztak, mint az elmúlt 37 év. Az 500 km-es szerviz alkalmával, egy hidraulikus emelővel összetörték az üzemanyag-tartályát. Rosszul rakták fel az olajszűrőt, a negyedik hengerbe rövid menetes gyertyát raktak stb.

A garancia lejártával édesapám és autószerelő barátja vette gondozásba az autót. Ennek köszönhetően az autóban a motor-váltó bontatlan, eredeti gyári állapotban van, pedig az autó több mint 183 ezer kilométert futott. Sok-sok boldog kilométert tettünk meg vele, a családi kirándulások alkalmával. Az autó mindig hibamentesen teljesítette az utakat. Sok törődést kapott, de dolgozni is kellett neki. Édesapám egy hétvégi házat épített fel vele. A sóder, a tégla és a homok kivételével, mindent a Moszkvics vitt az építkezésre, sokszor komoly túlterheléssel. 25 év aktív szolgálat után vonult nyugdíjba, 2004-ben. 2005 tavaszán kezdődött a felújítás. Sajnos 20 évig nem volt garázsa, csak télire került fedett, száraz helyre. A rozsda megkezdte a karosszériát, de a küszöbök, váznyúlványok eredetiek és hibátlanok, köszönhetően az évenkénti üregvédelemnek. 

Mivel a nyarakat a panel előtt töltötte, a műbőr kárpitelemeket cserélni kellett,  illetve javítani, de gyári állapotban van az is. A javításhoz felhasznált műbőrt Németországból sikerült beszerezni, mivel csak ott sikerült olyan színű és mintájú műbőrt találni hozzá. A felújítás 2011-ig tartott, akkor kapta meg a veteránminősítést és az OT-s rendszámot, Magyarországon elsőként a 2140-esek közül.  

A második Moszkvics

A második Moszkvicsot 2014-ben vettem, az első tulajdonos fiától. Az első tulajdonosa 1978. november 30-án vette át. Az autó nagyon jó kiindulási alap volt,  minimális korrózió volt rajta. Kapott egy vadi új fényezést, illetve ki lett javítva  a belső tér kárpitozása, az első autó megmaradt német műbőréből, mivel a belső tér színvilága is megegyezik. Jövőre már csak a futómű újrafényezése maradt.

Gergő – 2140

Nos, ez az én Moszkvics 2140-esem. 1987 év végi autó, fényezése 90%-ban eredeti, a küszöb, és a hátsó sárvédők lettek fényezve, és javítva. Kicsit több mint egy éve jutottam hozzá, itt a faluban, idős első tulajdonostól, aki 200.000 Ft-ért hirdette.

Úgy igazán nem reklámozta, hogy eladó, de 90.000 Ft-ért sikerült megvásárolnom. Nem olyan céllal vásároltam, hogy én pont egy Moszkvicsot szerettem volna, mert Lada-párti vagyok, de kellett sürgősen egy autó, amit tudok használni is, nem csak nézegetni az udvarban az állapota miatt, ezen okból vettem meg, aztán időközben úgy megszerettem, hogy semmi pénzért nem válnék meg tőle.

Valamennyi munka volt rajta, mikor hozzám került. Cserélni kellett a hátsó sárvédők alját, és az ívet, az ajtó alatti ívvel együtt, és a küszöbök végéből kb. 10cm-t. Ezt autószervizben csináltattam, és amikor csak lehetett néztem a munkájukat, nehogy összecsapjanak valamit, hátha egyszer meg szeretném csinálni OT-ra.

Motorikusan édesapám és én foglalkoztunk vele. A karburátort egy az egyben lecseréltük, most kisebb fúvókák vannak benne. Így is megmaradt a teljesítmény, de most, ha normálisan van használva – mindig úgy szoktam – akkor 7,5L-es fogyasztása van, ami szerintem Moszkvicstól egész jó. Cseréltük az olajt is benne, és az alsó kuplung munkahengert. Az akkumulátora 9 éves, és még mindig jó.

Sajnos nem garázsban áll, de mielőbb tervezem, hogy építek egyet neki. Az autó hozzám 71.886km-el került, már belehajtottam kb. plusz 10.000-et. Igaz, már sajnálom állandóan használni, ezért van mellette egy 2107-es Ladám is (ami 90%-ban gyári állapotú, így azt is sajnálom, de valamivel kell közlekednem). A Moszkvics még soha sehol nem hagyott ott, komolyabb hibája eddig még nem volt.