Egy legendás betűhármas, amely a legpaprikásabb Alfa Romeo típusok védjegye, és máig nem sok autójuk viselhette magán. 1965-ben született a híres Giulia GTA, amely az Autodelta műhelyében készült, és még a legendás Bertone tervezte. Az 55 évvel ezelőtti autó nagyon sok versenyen győzedelmeskedett, talán az Alfa Romeo versenytörténetének legsikeresebb autója. A patinás olasz márka az idén ünnepli fennállásának 110. évfordulóját, és bár sok gonddal küzdenek, de mégis mernek autót építeni, olyan autót, ami az igazi benzinvérűeknek készül. Az évfordulót méltó módon ünneplik, íme az Alfa Romeo Greta Thunberg….izé, szóval Alfa Romeo Gran Turismo Alleggerita, azaz a szuperkönnyű gran tusimó, egy vérbeli sportszedán.
Az alapokat a Quadrifoglio Verde és a 2,9 literes biturbó V6-os motor adta, az iskola a régi, az ős Giulia GTA elveit követték. Kidobáltak minden felesleges dolgot az autóból, ahol lehetett ott könnyű kompozit anyagokat, főként karbont alkalmaztak. Ennek köszönhetően 100 kg-ot sikerült faragni a járgány tömegéből.
A fejlesztés során szorosan együttműködtek a Sauber Engineering csapattal, akiknek az F1-es tapasztalatát is felhasználva sikerült optimalizálni az autó szerkezetét és az aerodinamikát. Elöl aktív splittert alkalmaznak, a hátsó szárny és diffúzor sem csak dísznek van a helyén. A diffúzort középen a dupla kipufogóvégek törik meg, itt végződik a titánból készült Akrapovich rendszer. Ezen keresztül üvölti a világba a motor, hogy a géptető alatt bizony 540 lóerő tombol. Ahhoz, hogy uralni is lehessen ezt a teljesítményt, további változtatásokat eszközöltek az autón. Az első és a hátsó nyomtávot is megnövelték 5-5 cm-rel, így kerültek a kerékjárati ívekre a karbon szélesítések. Megerősített rugókat és lengéscsillapítókat építettek be, és változtattak a felfüggesztés beállításain is. 3,6 másodperc alatt ugrik százra a csúcs Giulia, azt egyelőre nem árulták el, hogy milyen váltóművet alkalmaznak. A beltérről készült képek alapján vélhetően a nyolcfokozatú ZF egység marad, nyilván megfelelően áthangolva. Egyelőre azt sem tudni, hogy mekkora a végsebessége, a Quadrifoglio 307 km/h-t tudott, ez könnyebb, elvileg többel is száguldhat.
A beltérben a műszerfalat Alcantara borítja, ugyanúgy a karbonvázas sportüléseket is. A durvább GTAm (Alleggerita Maggiorata, vagy America Maggiorata ) változatban hatpontos Sabelt övek szorítják a pilótát és az utasát az ülésekbe. Ebben a kivitelben csak két ülés van, a hátsó sort kidobták és helyére egy bukócső került, ezzel is arra ösztökélve a szerencsés tulajokat, hogy ezt az autót bizony pályán kell használni. A GTAm egyébként nagyobb splittert és hátsó szárnyat kapott. Az üvegeket a szuperkönnyű Lexan anyagra cserélték.
Mindösszesen csak 500 szerencsés vevőnek nyílik lehetősége megtapasztalnia az Alfa Romeo Giulia GTA és GTAm élményt, mindegyik példány sorszámozott lesz, ráadásul mindegyikhez jár egy egyedi Alfa Romeo festésű Bell bukósisak, Alpinestar versenyruha, cipő és kesztyű, és egy speciális ponyva, ami az autót védi a portól. A tulajokat pedig az Alfa Romeo Driving Academy-ben tanítják meg kezelni a fenevadjaikat.
Úgy gondolom, hogy ezzel a típusváltozattal a márka visszatért az eredeti gyökereihez, a GTA, de főleg a GTAm egy vérbeli aszfaltszaggató, nem hibrid, nem elektromos, hanem 100-as benzint éget el a motorjának két hengersorában, és bizony teli torokból beleüvölt a világba, hogy van helye köztünk és az igazi férfiembernek ilyenre van szüksége. Ezt kellene csinálnia a többi gyártónak is, érdekes és egyedi sportszedánokat építeni, felejtsétek el az SUV-t, azok csak vizuális környezetszennyezések és kitartott szőke anyukák plázajárói.
Ha nem Németországban van mind az 500 kiválasztott, akkor lehet készülni a gyorshajtás ügyekre. Minden kilométeren egy trafipax, és most már külföldről is behajtják. Túl domesztikált ez a mai világ egy ilyen szörnyetegnek