Az első Formula-1-es versenyszezont 1950-ben bonyolították le, azóta már eltelt hét évtized és ez alatt az idő alatt számtalan csapat, pilóta és autó feltűnt a száguldó cirkuszban. Az első F1-es szezon pontversenye hét hivatalos futamból állt, ezek közül hat európai helyszíneken zajlott, és egyedül az Indianapolis 500 volt az egyetlen tengerentúli verseny. Az első évben az Alfa Romeo diadalmaskodott a 158-as típusú versenyautóval. A bajnokság az utolsó futamon, az Olasz Nagydíjon dőlt el. Giuseppe Farina mindössze három ponttal előzte meg Juan Manuel Fangio-t. Az olaszországi zárófutam azonban nem csak emiatt érdekes, hanem egy bizonyos Clemente Biondetti, talján autóversenyző miatt is, aki pályafutása során ezen az egy F1-es futamon állt rajthoz, méghozzá egy különleges autóval, egy Jaguar motoros Ferrarival. Már látom a ledöbbent arcokat, elsőre én sem akartam ezt elhinni, aztán hajtott a kíváncsiság, hogy minél többet megtudjak az autóról.
A Coppa della Toscana futamon, Biondetti és a másodpilóta Vinci a Ferrari-Jaguar versenyautóban (1951).
Biondetti az 1950-ben megrendezett Targa Florio versenyen már a legújabb Jaguar versenyautóval, az XK120-assal állt rajthoz. Ő volt ekkoriban az egyetlen nem brit versenyző, aki az angol márka autóját használhatta. A neves futamon másodikként haladt Alberto Ascari Ferrarija mögött. Sajnos a Jaguar motorjának az egyik hajtókarja eltörött, így kénytelen volt feladni a futamot. Ezután arra kérte a Jaguart, hogy alakítsák át az autót olyannyira, hogy versenyezhessen vele az F1-ben, ezt a gyárt nem tette meg. Majd csak egy új motort kért, hogy építsen magának egy saját versenyautót, ezt is megtagadták tőle. Itt kezd egy kicsit ködössé és anekdotikussá válni a történet. Clemente Biondetti korábban Ferrarival és Maseratival is versenyzett. Hogy mi történt a bedöglött Jaguarral, azt nem tudni, de az biztos, hogy Biondetti a komplett XK120 hajtásláncot, az első futóművet és a fékeket is felhasználta az F1-es versenyautójában, amelyre úgy is hivatkoznak, hogy Ferrari-Jaguar, Biondetti Special, vagy ami még érdekesebb, Maserati-Ferrari-Jaguar.
Kicsoda Clemente Biondetti?
1898. október 18-án született Szardínia szigetén egy munkás család gyermekeként. Versenyzői pályafutását 1923-ban kezdte, ekkor még motorkerékpárokkal, majd négy évvel később váltott autókra. Versenyzőként a ’30-as és a ’40-es években élte fénykorát, 1931-ben már a Maserati gyári pilótája volt. Első komolyabb sikerét az 1938-as Mille Miglia diadallal érte el Aldo Stefani-val egy Alfa Romeo 8C 2900 Spider volánja mögött. Majd a későbbiek során is a hosszútávú versenyzésben ért el eredményeket. A II. világháború kitörése félbeszakította a versenyzői karrierjét, de a béke újbóli beköszönttével visszatért a versenypályákra. Ekkor már 49 éves volt, de 1947 és 1949 között zsinórban megnyerte a neves ezermérföldes futamot az Alfa Romeo, illetve a Ferrari versenyautóival. A négy Mille Miglia győzelmével ő volt a verseny valaha volt legeredményesebb pilótája A szintén neves Targa Florio futamon kétszer tudott győzedelmeskedni (1948 és 1949) a Ferrari 166 S és SC típusokkal. Pályafutása során versenyzett a Scuderia Ferrari, az Alfa Corse és a Lancia színeiben is. Utolsó jelentősebb eredménye a 12 órás Pescara-i futamon elért második helyezése volt. 1954-ben súlyos betegség miatt visszavonult a versenypályáktól. 1955 február 24-én tért az égi utakra. Halálával ő volt az F1 első versenyzője, aki természetes úton hunyt el.
Ennél a pontnál a történet ismét zavarossá válik. Egyesek szerint Biondetti a Jaguar hajtásláncot és a Ferrari karosszériát egy Maserati alvázával házasította össze. Mások azt mondják, hogy saját alvázat készített. Annyi biztos, hogy a szóban forgó úrembernek volt egy Ferrari 166 S típusa, amellyel korábban a Mille Miglián is diadalmaskodott, de a kaszni nem erről az autóról származott. A fáma szerint a Besana testvérek #002C alvázszámú Ferrarija az egyik első olyan autó volt, amelyet a Commendatore nem versenyzési célokra szánt, hanem értékesítette. Tőlük vásárolta Biondetti a karosszériát.
Valahol Firenzében (1951)
A história szerint a #002C alvázszámú Ferrari 166 S alvázára 1950-ben a Motta épített egy új roadster felépítményt, amelyet később utcai használatra értékesítettek. Az eredeti spider corsa kaszni így Biondetti Jaguar motoros Ferrari versenyautójának a felépítményét adta. Az autó orrában a 160 lóerős sorhatos brit motor. Hihetetlen, az olasz autógyártás legendája brit motorral egy olyan alvázon, amelynek az eredetét homály fedi. Mindenesetre 1950. szeptember 3-án ezzel az autóval kvalifikálta magát az első F1-es Olasz Nagydíjra, amelyet Monzában rendeztek meg. A 25. helyről vághatott neki a viadalnak, azonban motorproblémák miatt 17 kör megtétele után véget ért Biondetti első és egyetlen F1-es futama.
A Giro di Sicilia futamon 8. helyezést ért el. (1951).
Hogy mi is történt ezután a Ferrari-Jaguar versenyautóval? A történet szerint még feltűnt az 1951-es Mille Miglia-n, ezt követően hosszú évtizedekre eltűnt az autó. Innentől a történet már sok fikción és találgatáson alapszik. Állítólag 1995-ben a Coys egyik aukcióján feltűnt egy Ferrari-Jaguar versenyautó, amelynek az alvázszáma #007 S volt. Ez a szám persze nem passzol sem a Ferrari, sem pedig a Maserati alvázkódjaiba, elképzelhető, hogy Biondetti használta ezt, mint saját alvázszám. De újabb kérdés, hogy akkor miért nem #001-gyel kezdte a számozást? Sokan úgy gondolják, hogy ez az autó már csak egy replika.
A rövidke pályafutása alatt sokat változott a külseje, itt például kis fényszórókkal látható az autó.
Hogy vajon mi történt az eredetivel? Azt senki sem tudja, de annyi biztos, hogy Clemente Biondetti örökre beírta magát vele az autósportok történelemkönyvébe, méghozzá egyszerre a Ferrari és a Jaguar címszavak alá. Sok rejtélyes autóról szólnak történetek, ez talán mindközül az egyik legérdekesebb.
