BMW 230i és 240i xDrive
Emlékezzetek csak vissza az iskolás, vagy épp főiskolás/egyetemista éveitekre. Olykor a megváltó kettesért többet kellett gürcölni, mint a skála felsőbb jegyeiért. Ugye, hogy mekkora megkönnyebbülés volt, amikor egy vizsga görbült, nincs több szívás, ezt is megcsináltuk. Úgy érzem, hogy most a BMW mérnökei is erősen megdolgoztak a kettesért. Muszáj volt kiizzadni magukból valami emészthető formát, mert az eddigi design próbálkozásaik rendre „ülj le fiam, egyes” kategóriásak voltak.
Immáron a G42 típuskód alatt fut a 2-es BMW második szériája. Akkor ebben a mondatban jó sok volt a kettes. Volt ugye az előző generáció, ami még az 1-es BMW platformjára épült, aminek a vásárlóinak zöme úgy hitte, hogy elsőkerekes autó. No mindegy is, szóval alkottak a BMW-nél egy kompakt méretű, hátul kaparós kétajtós gépet,, aminek szerencsére lett folytatása. Nyugodtan mondhatom, hogy ez az autó is kategóriáájának vélhetően utolsó képviselője. Hiszen gyárt még valaki hasonló autót ebben a kategóriában? Hirtelen nekem sem jut eszembe semmi más.
Az autó formáját illetően szerencsére nem a böszme 7-es BMW vonalai köszönnek vissza, és szerencsére nyoma sincs túlméretes és visszataszító veséknek, mint a 4-es szérián. Leginkább az öt évvel ezelőtt bemutatott 2002 Hommage koncepcióautó vonalai köszönnek vissza. Hosszú géptető, rövid farrész, klasszikus kupéforma. A kisebb 230i-t és a sorhatos csúcsverziótól az első lökhárító burkolata és a légbeömlők kialakítása különbözteti meg, Előbbinek hosszú alső középső és majdnem függőleges szélső beömlői vannak, míg a 240i változaton a középső rács rövidebb, ellenben a szélsők nagyobb és agresszívebb megjelenésű háromszög alakúak. A morcona tekintetet adó első fényszórók optikájának köszönhetően talán ez az összeállítás a nyerőbb. Valahol a formájában még a 2002 Turbo is visszaköszön.
Ami talán a külsőt érintően hiba, az a 230i esetében a króm díszítések, egy sportkupénál felejtsük el a krómot. Szerencsére opcióként lehet majd rendelni Shadowline csomagot, amelyben minden ilyen elemet feketére cserélnek. Ami viszont külön tetszik, az a hátsó lámpák optikája, kicsit egyébként emlékeztet valamire, de azért mégis mertek a mai BMW sablonoktól eltérőt alkotni. A képeket elnézve a lila szín is merész választás, szerintem vagy bő 10 éve nincs ilyen a palettán, ráadásul engem emlékeztet a ’90-es évek BMW 3-as szériájának hasonló színére.
A beltérről különösebben nem áradoznék, egyszerű és letisztult, két digitális kijelző, mint ahogy az ma divat és az automatikus váltómű előválasztókarja. Ez utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy egyelőre úgy tűnik, hogy mindkét motorváltozatot csak automatikus váltóval fogjákk szerelni, sőt a 2023-ban érkező M2 sem kap manuális egységet. A motorokról pár szót. A német autók nómenklaturájában a számozás már régen nem azt jelenti, hogy ténylegesen mekkora a motor hengerűrtartalma. Szóval a 230i a kétliteres sornégyes turbós motort rejti, amely 255 lóerőt és 400 Nm-t szabadít a hátsó kerekekre. A 240i a háromliteres sorhatos turbós motorral lendül mozgásba, érdekesség, hogy az európai változat csak 369 lóerőt produkálnak az EU elmebeteg emissziós szabályozásai miatt, míg az amerikai verzió 382 lóerős. Ettől függetlenül mindkettő 500 Nm-t enged rá mind a négy kerékre. Később a hathengeres elérhető lesz hátsókerekes kiadásban is.
A kisebbik 5,5 másodperc alatt futja a 100-as sprinet, a nagyobbnak erre elég 4,1 másodperc is. De mindkettő esetében az elektronika 250 km/h-ban vet véget a száguldásnak. Az elődjéhez képest elöl-hátul szélesebb a nyomtáv és módosított kerékdőlési szögek jellemzik, ezért sokkal jobban fogja az utat, a torziós merevség 12%-kal növekedett. A 230i-hez opcióként lehet majd rendelni M Sport futóművet, míg a 240i alapból adaptív felfüggesztéssel érkezik. A 230i-hez 18-as, a 240i-hez 19-es kerekek járnak.
Azt, hogy mennyiféle asszisztenst pakoltak az autóba, azzal most nem untatnék senkit, egyrészt el lehet olvasni a különféle autós bulvároldalakon, másrészt egy sportkupé ne az adaptív tempomatról és a sávtartó asszisztensről szóljon. Az árcédula még egyelőre kérdéses, de vélhetően 40-50 ezer euró körül lehet a két változat indulóára. Mivel konkurens nem igazán van, ezért bátran foghat a ceruza. A BMW kínálatot elnézve ez a járgány még egy egészen autószerű autó. A formaterve pedig tényleg megváltás a sok ocsmány BMW-hez képest. Azt meg nyugodtan boritékolhatjuk, hogy többet ilyet úgysm fognak csinálni, belsőégésű motorral legalábbis tuti.
Forrás, képek: BMW
