Szeretek visszatekinteni az évtizedekkel ezelőtti koncepcióautók világába. Mindig is csodálattal figyelem ezeket az autókat a múzeumokban, vagy olykor-olykor mozgás közben. A Bertone stúdiójában megalkotott Lancia Sibilo járgánnyal már egy jó ideje szemeztem. Tudtam, hogy egyszer még írok róla ebben a rovatunkban, a nagy lökést a közelmúltban lezajló St. Moritz-ban megrendezett idei The Ice – International Concours of Elegance rendezvény adta. Szóval következzen az 1970-es évek végéről ez a különleges koncepcióautó.
Akárhányszor az utamba került a Lancia Sibilo mindig arra gondoltam, hogy ez a csokoládéból készült Lego-autó. Csoki a színe miatt, Lego az érdekes kockaforma, a sárga felni és főként a hátsó lámpák miatt, amik számomra a ’90-es évek Lego négykerekűit juttatja eszembe. Bizonyára sokan azt mondanák rá, hogy mi ez az ufó-szerű autó. Tény, hogy elég szokatlan a megjelenése, no de melyik koncepcióautónak nem az, amelyet Marcello Gandini tervezett.
A Sibilo a Lancia Stratos műszaki alapjaira épül, a hajtáslánca is ugyanaz. A 2,4 literes V6-os Dino motorral a legjobb dolog az volt, hogy beépítették a Stratosba. A Sibilo pedig egyébként is a jövő sportautójának készült, így tökéletes választás volt a rally pályák ördögére alapozni. A Sibilo egyedi acélkarosszériája csupán 10 cm-rel hosszabb, mint a Stratos.
Akkoriban a Bertone tervezői előtérbe helyezték a minél több üvegfelület alkalmazását. Gondoljunk csak a Marzal vagy a Carabo koncepciókra. A polikarbonát „üvegfelületeket” ráadásul olyan merész módon próbálta Gandini eggyé varázsolni a fém karosszériával, hogy a fényezés átmentet képez a felületen. A leglátványosabb elem mindenképpen a két oldalablak. Ezek hagyományos módon nem le-fel mozgathatóak, hanem egy kerek rész fordul előre, amely ráadásul elektromos mozgatású. Ezek az oldalüvegek azért készültek polikarbonátból, mert a Bertone üvegbeszállítója nem tudta a bemutatóra legyártani a paneleket.
A Sibilo formabontó külsejéhez hasonlóan extravagáns beltér is társul. Elég csak egy pillantást vetni a kormánykerékre, amelynek a közepén egy visszajelző sor van és három nagy piros gomb. A középsővel lehet kapcsolni az elakadásjelzőt, a két szélső az irányjelző. A kormány közepén helyezték el a hangszórót, míg a vaskos kormányoszlopon találhatóak jobbra a fűtés kapcsolói, balra a világítás. Minden kézre esik, és ha már kéz, a kormány karimáját úgy alakították ki, hogy az tökéletesen illeszkedjen a kéz fogásához. A műszerek akkoriban futurisztikusnak tűnhettek, digitális kijelzőkön követhette a sofőr a sebességet és a fordulatszámot. Ezeket a kijelzőket szinte a műszerfal és a szélvédő közvetlen találkozásánál helyezték el, hogy a vezetőnek ne kelljen levenni az útról a szemét.
Gondolom, ha már ideáig eljutottak a cikkben, akkor bizonyára felmerült bennetek a kérdés, hogy vajon mit jelent az autó neve? Nos, a Sibilo olaszul a levegőben nagy sebességgel haladó tárgy sziszegő hangját jelöli. Szóval mégis csak valamiféle ufó ez. A Lancia Sibilo koncepciót az 1978-as Torinói Autószalonon mutatták be. Jelenleg Corrado Lopresto magángyűjteményében van, és olykor elviszi különféle kiállításokra is.
Forrás, képek: Bertone, carstyling.ru, RM Sotheby’s