Roncsvadászok csoportunkban újabb megmentett járgány tulajdonosa jelentkezett felhívásunkra. Ismerkedjetek meg Gyula történetével, aki egy igencsak lepusztult Honda Civic megmentőjeként írt nekünk!
Milyen indíttatásból lett az adott járgány?
Mint minden autós forma, én is láttam a „Halálos iramban” című filmet tiniként, nyilván egyből beszippantottak a japán vasak. Alap volt, hogy nekem egy 5gen Civic kupé kell első autónak.
Fekete. Zöld neonnal. De ebből mai napig nem állt össze semmi. Helyette lett ez (és egy másik kevésbé hasonló) a négyajtós Civic sedan.
Hogyan találtál rá?
Atomcsóró lévén nem tudtam rá sokat szánni, szóval keresgéltem Hondás csoportokban és használtautós oldalakon kerek 300 ezerért csodát (kupék akkoriban a duplájáról indultak). Volt pár kimondottan vállalható ajánlat, hívogatások után vagy már nem volt elérhető, vagy éppen mentek érte stb. Maradt egy darab, amit egy sráccal dumáltam le korábban (kb. egy évvel előtte, amikor semmit nem értettem a Hondákhoz) Facebook-on, hogy neki az használaton kívüli autó, mert cégessel futkározik. 1,6-os is volt, lépcsős hátú is volt, és az állapota messziről sikított nekem, hogy ments meg! Karosszéria lakatosként valahogy emellett nem mehettem el.
Milyen volt a megtekintés, milyen körülmények között lelted, milyen előélete van a vasnak?
Elmentem Keszthelyre megtekinteni a kislányt, és bár nem vártam csodát, azért kicsit bekönnyezett a szemem, mert munkán kívül más néznivaló nem volt rajta. Korrodált kasztni, Küszöb sűrű hiánya, a futómű olyan volt, mint egy hajó, kilincs törött, hátsó üléssel is volt már valami, motorja csípte az olajat, kettes fokozat reccsent, szóval nem is lehetett volna más, mint nekem egy első autó. De a próbaúton meggyőztem magam, mert jól ment, és megállni is meg tudott azzal a rossz állapotú futóművel is.
Visszakerestem pár előző tulajt, voltak, akik költöttek rá, voltak, akik kevésbé, de annyira nem érdekelt, hiszen a jövője fontosabb volt, mint a múltja. Az hogy törött volt, ennyiből is kivehető volt.
Milyen az állapota?
Jelenleg normálnak mondanám. Évekig csinálgattam. 2014-ben először gatyába ráztam műszakira, csinosítgattam, saját ízléshez faragtam. Ennek eredményeképp ugrott a forgalmija 2015-ben. Akkor a szigorított vizsgára még jobban ki kellett pofozni, gyárira visszaalakítani, ami azért fejvakarást okozott. Utána megint bűnbe estem, kapott minden szépet és jót, de aztán 2016 szezonzáró versenyén az olajnyomás is befejezte az évet. Akkor határoztam el, hogy Ő az első autóm, nem végezheti bontóban. Így sorra vettem a lehetőségeim, először versenyautónak akartam megcsinálni, de rájöttem, hogy ez egy nagy volumenű munka és főként egy drága szobanövény lenne, így gondolkozni kezdtem a legális verzióján annak a stílusnak, amit szeretek, és talán a műszakin sem köpködnék.
Alap volt a karosszéria helyreállítása, merevítése, és kis upgrade-t is kapott helyenként. A beltérben is változtattam apróságokat, de nem számottevő a különbség egy gyárihoz képest, csak látványosabb. Motorja, utolsó csapágyig fel lett újítva, mondjuk azóta kapott egy új hengerfejet, mert örömömben lehajtottam róla. Váltót lecseréltem, bár a típusa ugyanaz maradt. Karosszéria és futómű alkatrészek mindenhol újra lettek fújva. Kapott új lámpákat, és hiányzó és/vagy törött gyári alkatrészeket, kapott nagyobb felszereltségről kiegészítőket.
Mi a célod vele?
Úgy próbáltam megcsinálni, hogy a mindennapi életben is használható legyen, de ki lehessen menni vele találkozókra, vagy alkalomadtán kergetőzni versenypályán, csak úgy mókából, nem vérre menően (bizonyos alkatrészek cseréje mellett).
Vannak-e további terveid az átalakítást illetően?
Az OT nem az én műfajom, ellenben a restomod már más. Megvannak a jelenlegi daikoku futo talis, nagyon is gyönyörű állapotú gyárias, de mégis moddolt japán vasak? (Nem voltak, ezt a kifejezést Tőled tanultam meg – Vancello) Hát nekem is valami hasonló irányban indult el a fantáziám (a forgalmi elvétele után jóval. Előtte valami race megjelenés dominált). Persze ezt még kicsit fogom fűszerezni annyival, hogy tervben van az autó fiatalítása. A színezett díszléc, küszöb, Start gomb, 2DIN, normális ajtókárpit, fehér indexes hátsó lámpa, fekete hátteres clear első lámpa, nem igazán a 90-es éves jegyei, később lett alap.
Szóval a beltér befejezése tokkal-vonóval – amint van rá időm, és lesz VTi ülésem. Normálisabb futóművet kell szereznem, talán poliuretán szilentezni.
Külsejét illetően egy MS Design szett fog még felugrani egy új lökössel, és hogy még jobban Japán legyen, kap egy itthon annyira nem trendi dekort, valamint #bringneonsback.
Úgy látszik, Gyula lelkesedése kifogyhatatlan. Reméljük, valamelyik találkozónkon felbukkan majd a bontó torkából mentett, ám csodásan újjászületett Hondával. Története szerintem mindenki számára példaként szolgálhat: érdemes belefogni egy régi gép megmentésébe.
