Az autóiparban egyre többen pengetik az elektromos gitárokat. Azonban hiába az erősítőre kapcsolt műszer és a feláras jó nevű gyártók logóival megbolondított sokhangszórós rendszerekből jövő kamu V8 és V12 hangzás, nekünk benzinvérűeknek még számít, hogy az autó orrában, vagy épp az ülések mögött nem mosógépmotor, hanem igazi mérnöki műalkotások legyenek, amelyekben csodás szimfóniák közepette ég el a prémium üzemanyag. Lassan az Aston Martin is leteszi klasszikus V12-es hangszerét, hogy villanygitárra cserélje azt. De még mielőtt végleg a feledés homályába vesznének, összeraktak egy csodás búcsúszimfóniát, hogy végleg elsirassák az autóipart, íme az Aston Martin DBS 770 Ultimate.
Sokat, gondolkoztam azon, hogy miként is írjak pár gondolatot az Aston Martin legújabb alkotásáról, amely vélhetően az utolsó V12-es csúcsmodelljük. Eredetileg a sötétzöld angyal címet szántam eme írásomnak, de az angyal szó ebben a kontextusban kissé félreérthető. Egyrészt páran bizonyára az abszintra gondolnának, ami ugyanolyan erős, mint ez a gép, másrészt ez a járgány nem angyal, hanem az ördög maga, csak épp sötétzöld bársony köntösbe burkolózott. Hozzáteszem a köntös anyaga sok helyen karbonszállal átszőtt, mint például az új küszöbök, illetve a diffúzor.
Amikor egy ikonikus modell a gyártás végéhez közeledik, akkor mindenképpen fontos, hogy a gyártó valami különlegességgel ünnepelje ezt meg. A britek természetesen maximálisan kitettek magukért. Az 5,2 literes V12-es motor szívóoldalát módosították, változtattak a gyújtáson és 7%-kal megnövelték a turbónyomást. 770 lóerőt és 900 Nm forgatónyomatékot kaptak eredményül, amely az áthangolt nyolcfokozatú ZF automatikus váltóművön keresztül viszi ezt át a hátsó kerekekre.
Különleges gran turismo ez az Aston Martin, amelyben miközben haladsz a szerpentinen fölfelé az ördög a vasvillájával bökdösi a hátad, hogy még jobban nyomd le a jobboldali élménygenerátor pedált. Ultimátumot ad, vagy hajtod és falod vele a kanyarokat, vagy inkább szállj ki belőle és ülj be egy formatervezett hűtőgépbe, amiben ásíthatsz a végtelenségig (no nem az auto pilot miatt).
Egészen 340 km/h-ig lehet hajszolni ezt az álomautót. A megállásról karbon-kerámia féktárcsák gondoskodnak, ezek megegyeznek a normál DBS fékeivel. A fékek a Valkyrie és a Victor típusokról ismerős 21″-os felnik mögött bújnak meg. A kerekeket szatén fekete vagy ezüst színben lehet választani. A vezethetőséget többek között azzal fokozták tovább, hogy szilárd rögzítésű a kormányoszlop, a futómű is keményebb és a kalibrációja is a sportos vezetésre hangolt.
Egy túraautó esetében nemcsak a teljesítmény számít, hanem a kényelem és az, hogy luxus módon simogasson a beltér. A valódi steppelt bőr, az Alcantara és a szénszál szentháromság uralja a belteret, ami esetleg fémfelület, az pedig valódi fém. Nem ám kamu fólia, vagy műanyag, mint egy német vagy japán „prémium” autókban. A beltér színharmóniáját ízlésesen töri meg az egyes felületeken és elemeken feltűnő kék szín. Azt gondolom, hogy ehhez az autóhoz egy British Racing Green, vagy egy kék kézrevaló illik a legjobban. Semmiképp se akarj belőle kiszállni valamelyik másik márka logójával ellátott kapucnis pulóverben, mert akkor egyből lerí rólad, hogy proli vagy.
Az Aston Martin 499 példány készít a DBS búcsúszériájából, 300 kupé és 199 Volante. Így már biztos állíthatjuk, hogy igazi gyűjtői darabról van szó. Az árát nem közölték, de szerintem mindegy is, hiszen szinte már mindegyik példány gazdára talált. Az első szerencsések nyáron vehetik át a saját példányukat.
Forrás, képek: Aston Martin
A cikk elkészítése kb. 3 órát vett igénybe.
