A legendás Ferrari F40 korának legmeghatározóbb sportautója volt, egyben az autóipar egyik legvágyottabb alkotása is. Azon szerencsések, akik birtokolnak egyet, vagy már vezettek ilyet, azt mondják, hogy az egyik legélvezetesebb Ferrari. A V8-as motor üvöltése, a dupla turbók által adott lökés olyan élményt adnak, amely után senki sem panaszkodott még arra, hogy több lóerőre lenne szüksége. Persze mindig akadnak kivételek, ezt a képeken látható szürke példány is alátámasztja, ami igazából egy pálya használatra is alkalmas rendszámos olasz hisztéria.
Maranellóban sohasem szánták az F40-et versenyautónak, mindig is utcai GT-ként tekintettek rá. Azonban az autóban megvoltak azok az adottságok, hogy versenypályán is megállja a helyét. Gyárilag a Ferrari ugyan sosem készített belőle versenyautót, azonban az ő megbízásukból a híres Michelotto készíthetett pár versenyváltozatot. Így született meg anno a le mans-i versenyzésre szánt F40 LM, majd a GT és GTE változatok. Ez utóbbi agresszív megjelenése és kiemelkedő teljesítménye sok utcai F40 tulaját megbabonázta, és ha más nem, szerettek volna ők is egy szelet versenyélményt az autójukba.
Ezen szellemiség mentén vált a képeken is látható, #80782 alvázszámú F40 is egy utcai versenyautóvá. Az autót eredetileg a Koymans BV-nek szállították le, ez volt akkoriban a holland Ferrari importőr. Több évig a tulajdonukban volt és már ott átépítették a jelenlegi formájába. Akkor még nem piszkálták a motorját, az átalakítások csak a futóművet, a fékeket és a karosszériát érintették, illetve sárga színre fényezték.
Európa különféle versenypályáin tűnt fel, a Ferrari Challange Cup-ban próbáltak vele szerencsét. Bő tíz évnyi versenyzést követően, 2006-ban az olasz Zanasi csoporthoz került, akiknek a központja szinte szomszédos a Ferrari üzemmel. A Zanasi neve azért is érdekes az autó történetében, mert ez a cég a Ferrari megbízásából készít egyedi átalakításokat, illetve az Icona széria is náluk készül.
Az olaszoknál teljes felújításon esett át ez a járgány. Ekkor kapta meg a háromrétegű Grigio Nardo fényezést is, amelyben ma is pompázik. A különleges szürke szín éles kontrasztban áll az Electric Blue alcantara beltérrel. A sárvédőn lévő pajzsokat kézzel festették, mint a régmúlt idők Ferrari Scuderia versenyautóin. De az igazi különlegessége még mindig nem ez, hanem a motorja. 700 és 1000 lóerő között lehet változtatni a teljesítményét. 1000 lóerővel utcán egy szürke Ferrari F40-ben… igazi kispolgári unalom. Az autót az RM Sotheby’s aukciósházon keresztül jelenleg eladásra kínálják privát értékesítés keretében.
Forrás, képek: RM Sotheby’s
A cikk elkészítése kb. 2 órát vett igénybe.
