Az Enzo Ferrari nevét viselő autókat mindenki ismeri. De mivel járt a szürke hétköznapokon a Commendatore? Erre kerestük a választ.
Elsőre talán furcsán hangzik, de Enzo Ferrari 1966-tól 1972-ig Peugeot autókkal járta a napi rutint. A magyarázat egyszerű: A Pininfarina alapítójával, Battista „Pinin” Farinával 1951-ben lépett üzleti kapcsolatba Enzo Ferrari. Az eset érdekessége, hogy egyikük sem volt hajlandó elmenni a másik székhelyére, így félúton, egy étteremben találkoztak. A rengeteg szervezést és a két intenzív fél puhítását igénylő eseménynek aztán egy kiváló munkakapcsolat és számtalan gyönyörű autó lett a gyümölcse.
Battista Farina 1966-ban hunyt el, nem tartom elképzelhetetlennek, hogy ez is szerepet játszott a választásban, ugyanis a Peugeot, amit Enzo Ferrari használt, egy a Pininfarina által tervezett 404-es típus volt. Szürke színben „pompázott”, a beltérben bézs bőr és egy rádió dobta fel a hangulatot. Enzo két módosítást azért elvégzett az autón. Egy pár Lancia Flaminia ködlámpát, valamint Nardi kormányt kapott a négyajtós francia. Biztos vagyok benne, hogy nem az esztétika, hanem a funkció miatt eszközölte ezeket az apró módosításokat.
A 404-est 1966-tól 1969-ig használta Ferrari, majd egy Peugeot 504-be ült át, amit alig egy évig hajtott. Azért csak ilyen rövid ideig, mert egy szívsajdítóan gyönyörű 504 Coupe került a garázsába. Természetesen mindkét típus formája a Pininfarina műhelyében született. A Peugeot-al nem tett rossz lóra (oroszlánra) Enzo Ferrari, hiszen a hatvanas évek végén nemcsak divatos formájú, de rendkívül megbízható autók készültek a francia gyártónál. Ha az ember egy Forma 1-es csapatot és egy autógyárat is igazgat, nem bajlódhat a napi autók nyűgjeivel.
A praktikus szempontok nemcsak a Peugeot-nál kerültek középpontba. Alec Issigonis, a Mini tervezője ajándékozott Ferrarinak egy Mini Coopert, amit aztán főleg a téli időszakban hajtott az Öreg. A fronthajtás és a kis méret kifejezetten előnyös a havas utakon, nem hiába nyertek ilyen gépekkel Monte-Carlo ralit.
1969-ben a Fiat 50%-os részesedést vásárolt a Ferrariból, ezért néhány év múlva Enzo Ferrari már a Fiat termékeit „reklámozta”.
Ferrari Ferrarijai
Természetesen Enzo Ferrari a saját nevét viselő autókat is használt. Az első ilyen modell egy négy férőhelyes, 12 hengeres 250 GTE volt, ami 1959-től 1963-ig volt gyártásban.
Ferrari ezután is a négyüléses és 12 hengeres modelleket választotta, a következő a sorban a egy 1964-es 330 GT volt.
Ezzel az autóval meglehetősen sok közös képe maradt fenn, pedig a sofőrje szerint a kedvence a következő volt, egy 1972-es 365 GT4 2+2-es modell. 6 darab Weber karburátor itatta a 4300 ccm-es, V12-es motort, ami 340 ló erejével repíthette a főnököt.
Térdproblémái ellenére szerette vezetni, de ha nem akart túlságosan feltűnő lenni, inkább az 504-es Peugeot Coupét választotta. Kizártnak tartom, hogy a gyönyörű franciával feltűnés nélkül tudott volna közlekedni, még a Ferrarik szülőföldjén is.
A Fiat 130-as modelljét már sofőrös autóként használta Ferrari. A V6-os, extrákkal teli, benzinfaló luxus-Fiatot kétajtós testvére, a 130 Coupe váltotta a garázsban. A gyönyörű kupé vonalait szintén a Pininfarinánál tervezték.
Mr. Ferrari Fiat 128-at vezet. – áll ebben a régi reklámban. A napi használatra azonban nem találtam bizonyítékot, valószínűleg csak egyszerű reklámfogás volt. Egy másik Fiatot, a farmotoros 850-est is csak könyöklőnek használta Ferrari.
Enzo egyébként imádta a fürge kisautókat, sofőrje szerint egy Autobianchi A112 Abarthot is beszerzett, amit kifejezetten megszeretett.
Enzo Ferrari utolsó éveiben a Fiatokat a konszern két másik márkája váltotta. A V8-as Ferrari motorral szerelt elölhajtós Lancia Thema 8.32 1986-tól került gyártásba, majd nemsokára Ferrarinál is szolgálatba állt egy példány. A forma ugyan nem Pininfarina, hanem Giugiaro mester műve, de a motor származása alapból nyomós indok volt a használat mellett, jó reklám lehetett a típusnak a maga korában. Ugyan sofőrrel használta a saját 8.32-esét, de állítólag kipróbálta maga is. Bár a nevét vonakodva adta a projekthez, később még a Forma 1-es pilótáinak is adott egy-egy példányt.
Enzo Ferrari életének utolsó autója egy olyan márka képviselője volt, aminek rengeteget köszönhetett karrierje kezdetén. Az Alfa Romeo 164-ből nem a csúcsmodell, a Busso-féle motorral készült V6-os, hanem egy 2.0 Twin Spark állt a Commendatore szolgálatában.
A sofőr
Többször szóba került Enzo Ferrari sofőrje. Dino Tagliazucchi 1966-ban, szerelőként került a Ferrarihoz. 1968-tól került Enzo Ferrari személyes szolgálatába, Ferrari sofőrje ugyanis megbetegedett, ezért kerestek egy fiatal, nemdohányzó vezetőt a helyére. Dino elmondása szerint Ferrari apja helyett apja volt, haláláig a szolgálatában állt. Nemcsak sofőrje, de bizalmasa is volt Ferrarinak. 73 évesen, 2016 áprilisában halt meg.
Jó cikk! Lehet hogy 130-ast használt de a képen egy 132-es mellett áll Mr.Ferrari.
@Phantomas: Hoppá, tényleg. Ráadásul torinói a rendszám.